Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)

A FORRÁS TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI ELEMZÉSE

Bene elpusztult falu helyét a kutatók egyaránt a régi Gyöngyös határába helyezik,

14

6 és a mai Mátrafüreddel tartják azonosnak. A József-kori országleírásban Aldebrő határában említenek egy régi sáncot, amely az ún. Csali varral azonos, míg Feldebrő leírásánál Szelva néven ugyancsak egy régi sáncot írnak le Aldebrőnél. Más esetben is előfordult, hogy a német anyanyelvű összeírok Csala várát Selgi varnak írták.

14

7 A középkori települések kutatói közül Györffy György nem említi, Kovács Béla viszont igen, és Aldebrő határában lokalizálja.

14

h Egyértelmű, hogy a középkorban elpusztult Csala váralja településről van szó, amelynek még látható sáncait az I. katonai felvételen is megörökítették. Csász önálló leírást kapott; ezt a középkorban elpusztult települést, amely a hódoltság után újratelepült, a kutatók egyértelműen a mai Heves város lakott helyei közt tartják számon.

149 Fajzatpuszta elpusztult település szintén önálló leírást kapott, s a kutatás kétséget kizáróan Gyöngyöstarján falu határában lokalizálja.

15

0 Puszta telek, más néven Felső-Telek önálló leírást kapott. A középkori településkutatás Erdőtelek határába helyezte, és Felsőerdőtelek néven említi.

15

1 Fogats (Fogacs) major neve Erk leírásában található. A napjainkban Pusztafogacsként előforduló határnév Tarnaméra határában lévő lakott helyet takar. Fogacs elpusztult települést is ide helyezik a kutatók.

15

2 Gyöngyöspata leírásában előforduló Gereg helynevet a határban lévő hegyek elnevezéseként írták le. A hegy neve valójában Gereg vagy Giruk elpusztult falu nevét őrzi, amelyet a név alapján a kutatás egyértelműen Gyöngyöspata határában lokalizált.

1

5' Hányi pusztát is leírták, melynek lakott előzménye Györffy György szerint Erdőtelek és Dormánd határában lokalizálható"

4, míg Kovács Béla álláspontja az, hogy Erdőtelek határába tartozott.

15

5 Hidvég major is egy középkori elpusztult falu helyén állt, amelyet a kutatás egybehangzóan Sarud határában lokalizált.

15

6 Mátraderecske leírásában olvasható Kanázsvár hegy neve. A várról nem történik említés. Napjainkban a 253 m magas hegyen jól látható egy 15 m magas toronycsonk és más falmaradványok. Feld István a birtokviszonyok alapján arra következtet, hogy a várat bizonyára az Abanemzetség Recski ága építtette. Az éllel ellátott kerek tornyára más hazai és külföldi analógiákat ismertet a XIII-XIV. századból. A várról - írásos adatok híján - csak annyi bizonyos, hogy a XVI. században már nem állt.

15

7 Koromsáp leírása is egy elpusztult középkori település nevét rejti, amely eredetileg Porumsáp volt. A kutatók közül Györffy Heréd határában lokalizálta

1

5\ míg Kovács Béla Hatvan és Lőrinci közt valószínűsíti a falu helyét.

15

9 Kőkút, mint külterületi lakott hely is önálló leírást kapott. A középkori település-kutatóink közül egyedül Kovács Béla lokalizálta Sirok község határában

16

0, Györffy György nem tartja számon az elpusztult Heves megyei falvak sorában. 14

6 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 72.; KOVÁCS B. 1991. 83. 14

7 BOROVSZKY S. 1909. 236. 14

8 KOVÁCS B. 1991. 21. 14

9 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 77.; KOVÁCS B. 1991. 98. 15

0 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 91.; KOVÁCS B. 1991. 92. 15

1 KOVÁCS B. 1991. 78. - Györffy György nem tartja számon az elpusztult falvak között. 15

2 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 93.; KOVÁCS B. 1991. 188. 15

3 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 94.; KOVÁCS B. 1991. 89. 15

4 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 98. 15

5 KOVÁCS B. 1991. 71. 15

6 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 101.; KOVÁCS B. 1991. 169. 15

7 FELD I. 1982-1983. 122. 15

8 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 130. 15

9 KOVÁCS B. 1991. 221. 16

0 KOVÁCS B. 1991. 124. 47