Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS FÖLDRAJZI ELEMZÉSE
Egyéb patakok 1'' - Nagyvisnyónál a patak öl széles, 4 láb magas, talaja homokos, ugyanezt a patakot Szilvásváradnál tekintélyesnek nevezi az országleírás (I. katonai felvételen: Vögyi patak, ma: Szilvás patak). Bekölcénél két patak folyik össze, és az országleírás szerint a megyehatárt alkotja. Valójában a kelet-nyugati folyásirányú alkotja a megyehatárt, melynek megnevezése az I. katonai felvételen Hodos vei Er-lau. Tehát a megyehatár itt letér az Eger-patak vonaláról és annak kelet-nyugati irányú mellékvizén halad tovább. A Hodos vei Erlau megnevezés megtévesztő, mert az Eger-patak északi irányban halad tovább a forrásvidéke felé, tehát mellékvizének, a Hódosnak a folyása alkotja a további határt, melynek neve ma Bekölcei-patak. Váraszón a patakot (ma: Hosszú-völgyi patak) mocsarasnak nevezi az országleírás. Párádnál a patak medre köves és sekély, a timsófűrdő felé (Párádtól keletre) már jelentősebb (I. katonai felvételen Tarna, ma: Parádi-Tarna). A Kisfüzesen belül eredő víz (ma: Rosszkút réti patak 7 2) közvetlenül a falu alatt nagyon mocsarassá válik. A Bükkszéknél lévő patak (ma: Bükkszéki patak) kicsi, de nagyon mocsaras. Kisnánán (a III. katonai felvételen Melincza patak, ma: Forrás patak 7 3) és Markazon a patak jelentéktelen (ma: Malom patak). Pálosvörösmartnál a víz medre homokos, köves (Bene patak). Nagyrédénél nyugatra is van egy mély patak (ma: Kis patak 7 4). Atkáron a Nagyréde felől jövő víz nagyon mocsaras (ma: Rédei-Nagy patak). A Fancsaltól (Rózsaszentmárton) keletre lévő víz mocsaras (Agói patak), az egyéb vizek helyben erednek. Az Ecséden keresztülfolyó víz mocsaras (Agói patak). Hatvannál az országút melletti első malomtól keletre lévő víz jelentéktelen. Hortnál keletre lévő víz (Szarv-ágy) nagyon mocsaras és alig észrevehető. Csánynál jelentősebbnek nevezik a Hort felől jövő vizet (az I. katonai felvételen Agó ere, ma: Agói patak). Adácsnál nyáron kiszárad a patak (a II. katonai felvételen Gyansa ér, III. katonai felvételen Gyanda-ér, ma: Gyangya, illetve Adács alatt Mérges, Adács fölött Külső Mérges patak 7 5, más térképeken Visznekig Külső Mérges patak 7 6). A Noszvajon átfolyó patak (ma: Kánya patak) csak néhány lépés (széles), partja kissé magas és omlik. Tavakról alig akad említés az országleírásban, valójában a megye tavakban szegény. Tó kifejezést összesen hetet találni. A Tarna tavat alkot Istenmezejétől északra, valamint Síroknál, továbbá KompoltnáX, ahol két tavat említ a leírás. Az Eger patak Füzesabonynál képez mocsaras tavat. Erdő- és Pusztatelek közelében egy másik mocsaras tó található, melynek nincs jelentősége, Mezőtárkánynál a Barát-fertő tavat említik, mely sohasem szárad ki. Ezek közül valójában csak a két utóbbi a valóságos tó. Hortnál a Szekeres tó nevét viszont nem említi az országleírás. A védművekró 1 egészen csekély az adat az országleírásban. Gombospusztán a patakon (Zagyva?) és a réten lévő mocsáron gát van. A Tófalunál a gát, Aldebrőnél a régi sánc - melyet egy mély vizesárok vesz körül - zárja le a völgyet. Valójában a Csörsz árok is ide sorolható, mely a római korban (III. század) épült védmü Patai Pál szerint, míg Mike Károly felfogásában a Tarna-Laskó-Eger patakokat kötötte össze és ezen patakok római kori szabályozását jelentette. 7 7 Az árok Viszneknél 5-6-7 lépés széles, 1-22,5 láb mély, a medre mocsaras, Zaránknál olyan, mint Viszneknél. Tarnabodnál földsánchoz hasonló, a horizonttól 1,5 ölre van feltöltve, az északi oldalon 3-4 láb mély, 6-8 láb széles. Mezőtárkánynál is sánchoz hasonlít, 6-8 lábnyira emelkedik a horizont fölé, alatta különböző helyeken 3-4 láb mély árok van. Az országleírás vízrajzi adatait összegezve: 23 vízfolyást neveznek meg és 2 tavat, 3 gátról történik említés, valamint a Csörsz árokról. A kötet végéhez mellékelt térképen 7 8 jól látható 7 1 Ezeket az országleírás nem nevezi meg. 7 2 Heves megye földrajzi nevei. 1970.1. 93. 7 3 Magyarország földrajzinév-tára. 1980. Térkép. 7 4 Heves megye földrajzi nevei. 1988. IV. 161. 7 5 HML XV-8. Térképtár. T 361. 1969. 7 6 HML XV-8. Térképtár. T 362. 7 7 MIKE K. 1991. 232. A Csörsz árok Vácnál érte el a Dunát. 7 8 Az I. katonai felvételről készült országtérkép: Geographischen Charte des Königreichs Hungarn, aufgenommen unter der direktion des Oberst von Neu in den Jahre 1782-1784. 30
