Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS FÖLDRAJZI ELEMZÉSE
homokos és sekély. Egerbakta a Laskó patak mentén fekszik, a vize ott 5 lépés széles és mocsaras. Egerszalóknál jelentéktelennek nevezik, Kerecsendnél (nincs megnevezve) 1 öl széles, medre mocsaras. Pusztaszikszónál a templomtól délre folyik, part nélküli mocsaras mederben a Fácánoskertig, ahol 6-8 láb mély és meredek partok közé szorul. Füzesabonynál 6-8 láb mély, partja meredek, 10-15 lépés széles, medre nagyrészt homokos. Mezőtárkánytól északra 12-15 lépés széles, 6-8 láb mély, medre a faluig homokos, partja meredek, azon túl a réteken át nincs partja, azokat esőzés idején elönti, medre mocsaras. 6 s Az Eger Szarvaskőnél 10 lépés széles, sekély és köves, tartós esőzés esetén megárad, Felnémet felé kissé magasabb a partja. Egernél 20 lépés széles. Nagytálya-Maklárnál jelentéktelennek minősíti az országleírás az Eger vizét. Füzesabony felett mocsaras tavat alakít ki, ölnyi magas partok között folyik, 8-10 lépés széles, medre mocsaras. Sósrévnél 11-15 lépés (széles), 5-7 láb mély, medre ingoványos, a partja meredek. Egerfarmosnál a patak 6-8 lépés széles, lábnyi magas partja van, a falu alatt homokos a medre. A Holt-Eger Sósrévnél egy árok, mely csak nagy esőzéskor telt, egyébként kiszárad (ma: nem létezik 6 9). Az Ágói patak (az I. katonai felvételen: Agó ere) Csánynál néhány helyen 2 öl széles, a jászágói csárdától délre, a síkságon felismerhetetlen árokban folyik, kánikulában sok helyen kiszárad. Arok patak (ma: Gyöngyös) Visznek mellett folyik, 10-15-20 lépés széles, 2-3 láb mély, mocsaras a medre. A őá£>éTí7Babere/Báberce/Bábuér/Bábu érnek Hídvégnél nincs jelentősége, medre teljesen mocsaras (az I. katonai felvételen: Babere, a II., III. katonai felvételen Bab ere, ma: 232. számú csatorna). A Füzkő patak Mátraballa és Derecske között folyik, melynek a medre mocsaras (az I. katonai felvételen Füzkő pataka, ma: Balla patak). Kálvinista kút (ma: Száraz ér, melynek torkolati szakasza csatornázott): Tarnazsadánytól északra a Tarnócába torkollik, de csak esőzések idején van a medrében víz, egyébként néhány pocsolyát leszámítva kiszárad. A Lak (ma: Búzás patak) Mátraderecskénél (annak határában) mély és mocsaras medrű. Nyikod (Nyiged, Nyiget, ma: Nyiget patak) Detknél a Sári (Bene) patakhoz hasonlít, amibe torkollik. Az Ostoros Ostorosnál köves talajú, Mezőszemere alatt ömlik a Rimába, de csak nagy esőzéskor folyik benne víz, egyébként pocsolyákat hagy hátra a medrében. Örvény patak (az I. katonai felvételen Orván bach) Bátornál az országleírás szerint a Laskótól keletre (a valóságban nyugatra) folyik. A Rima Szihalomnál 10-12 lépés széles, 1 öl magas a partja. A Sár patak (az I. katonai felvételen Sari, ma: Bene) Visontánál igen közel folyik a faluhoz, partja 4-5 láb (magas), szélessége 8-10 lépés, medre mocsaras. Ugránál, Ludasnál sekély és mocsaras a medre, Detknél 4-6 láb széles, Nagyfügednél 6-8 láb (magas) a partja, szélessége 14-15 lépés, medre mocsaras. A Tarnóca (az I. katonai felvételen Tarnovcza patak, ma: Tarnóca/Majzik 7 0) Tarnazsadánynál körülveszi a falut, a nyugati oldalon 6-8 láb mély, a partja meredek, kelet felé sekély, 12-15 lépés széles, medre mocsaras. Nagykútnál (Nagyút) olyan, mint Tarnazsadánynál. A Teleki patak (az I. katonai felvételen Teleki víz, ma: Hanyi-éri-főcsatorna) Átány mellett folyik, nem jelentős, medre mocsaras, kánikulában a legtöbb helyen kiszárad. Vereszke (Vereske, ma: Tárkányi patak) Felnémetnél, Felsőtárkánynál kissé magas és beomlott partja van. 6 8 Alsó szakaszát Hidvégtől Báberének nevezték a történeti korokban, de valójában a Laskóval párhuzamos vízfolyás volt. 6 9 HML XV-8. Térképtár. T 361. 1969. A térkép Sósrév pusztától nyugatra kisebb mocsarat és mélyedést jelöl. 7 0 HML XV-8. Térképtár. T 361. 29
