Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS FÖLDRAJZI ELEMZÉSE
A vizek ihatósága stratégiai fontosságú volt a korban. Ennek ellenére az egész megyére vonatkozóan viszonylag kevés helyen tettek erre vonatkozóan megjegyzést. A fertőzött ivóvíz járványokat okozott, elsősorban kolerát, vérhast és tífuszos megbetegedéseket. A katonaság mozgatásakor létfontosságú volt, hogy ismerjék azt, mely települések vize alkalmatlan emberi fogyasztásra, de a lovak is rendkívül kényesek voltak a vízminőségre. Ember és állat számára ihatóak Hamuzsírfőző, Gyöngyöspata, Szurdokfúrdő, Fajzatpuszta, Fancsal (Rózseszentmárton), Farád, Bodony, Bükkszék, Mátraballa, Recsk, Szűcsi, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos, Kőkút, Bene, Kisnána, Vécs, Felsőtárkány, Sarud vizei. Poroszlónál, Tiszahalásznál a Tisza vize iható, Terpesnél, Síroknál, Tarnabodnál, Tarnaméránál a Tarna, az Eger Szarvaskőnél, Eger elővárosában 6 7, Füzesabonynál, Sósrévnél, Egerfarmosnál iható. A Rima Szihalomnál, Mezőszemerénél, a Laskó vize mocsarassága ellenére fogyasztható ember számára is Egerbaktánál, Kerecsendnél, Füzesabonynál. Az Ostoros Ostorosnál, Sari (Bene) patak Abasárnál, Pálos veresmartnál, Nagyfügednél a mocsarasság ellenére és Visznek vize, az Árok (Gyöngyös) patak szintén a mocsaras meder ellenére iható. Állat számára ihatóak Zagyvaszántó, Lőrinci, Recsk, Egerbakta, Mezőtárkány vizei, valamint a Barát-fertő tó vize Mezőtárkánynál. Általában több esetben kiemeli az országleírás a csak állatok számára ihatóság okaként a mocsarasságot. Heves megye vízfolyásainak adatai az országleírásban a következők. A Nagy-Tisza Tiszahalásznál 120-130-140 lépés széles, 3-4-5-6 láb mély, medre mocsaras, partja meredek. Kiskörénél 250-300-350 lépés széles, partja meredek, de alacsony, különösen ajobb oldalon. 12-16 láb mély, a legsekélyebb részein is 5-6 láb, medre nagyon egyenetlen, egyes helyeken iszapos, másutt köves. A Morotva Tiszahalász felett a Tisza áradásaiból keletkezik, 150-160 lépés széles, 2-5 láb mély, medre mocsaras. A Ki.s-Tisza Sarudnál nem messze folyik a településtől, 60-70 lépés széles, 2-6-7 láb mély. Medre homokos, partja magas és meredek. Évente többször árad és nagy mocsarakat hagy maga után, melyek sohasem száradnak ki. Alacsony vízállás esetén 400 lépésre a Bábuér/Bábere torkolatától, a mocsárban van egy gázló. A Zagyva Zagyvaszántónál, Heves és Nógrád megye határán, lomhán folyik, medre nagyon mocsaras. Hatvannál folyónak nevezett mocsaras víz (szláv neve is ezt mutatja), széles, lapos völgyben változtatja folyását, melyet nem is mindig lehet észrevenni. Forró napokon teljesen kiszárad. Boldognál folyik össze a Galga a Zagyvával (ma nem), mindkettő nagyon mocsaras. A Tarna (I. katonai felvételen Peszeryn ve! Tarna) Istenmezejétől északra tavat alkot, Szajlánál egy nagy mocsarat, Sirok felé szintén tavat alakít ki, és gyakran kiönt. Síroknál 10 lépés széles, mélysége 2 láb feletti, medre homokos, agyagos. Tarnaszentmáriánál széles völgyben folyik, esőzéskor erősen megárad. Verpelétnél a településen kívül folyik. Aldebrőnél partja alacsony, a medre gödrös. Kápolnánál megkerüli a falut, egyik ága nyugat felé folyik, partja 6-8 láb mély, a keleti ág nagyon sekély és mocsaras. Kompoknál 10-15 lépés széles, 3-4 láb mély, medre mocsaras, a falu alatt két tavat alkot. Kálnál a falu alatt folyik és a híd közelében 2-3 öl mély, partja meredek. Tarnabodhoz nagyon közel folyik, szélessége 20-25 lépés, mélysége 2-4 láb, afalunál a partja meredek, de a réteken nagyon sekély, medre mocsaras. Tarnaörsnél 20-3040 lépés (széles), 2-4-5 láb mély, medre mocsaras. Recsknél a Mátraderecskéről jövő (Balla) patakot és a Párádról jövő Parádi Tárnát Tarnának nevezi az országleírás. A falutól északra (a Balla patak) 10 lépés széles, medre köves és nagyon sekély, a falutól délre (a Parádi Tarna) már nem olyan széles, partja magas, medre mocsaras. A HoltlKis-Tarnát Erknél jelentéktelennek említi az országleírás, maga a vízfolyás nincs megnevezve. Lai'&d/Szikszói/Szikxodi víz első említése Bátornál történik. Itt Hevesaranyos felé a réteken mocsaras, délre egy másik víz (ma: Bocsi patak) csatlakozik hozzá, mely köves, később 6 7 Eger belvárosában azonban már nem alkalmas emberi fogyasztásra az Eger vize. 28
