Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS FÖLDRAJZI ELEMZÉSE
Parádot a Szár-, Somhegy, Hegyes, Csákánykő, Szakóca (Lahóca) hegyek, Recsket a Lahóca és a Kanázsvár uralja. Síroknál a várhegy a meghatározó, Bátort minden körülötte lévő magaslatról belátni. Egert a szőlőhegyek mindkét oldalról uralják, különösen, ahol a régi vár található, közülük az Eged hegy a legmagasabb, erről az egész vidék áttekinthető. Aldebrőt a „Szelva"-ként említett régi sánc és a szőlődomb uralja. 6 4 Kálnál és Kompoknál a Kompolt közelében lévő „szurdok" emelkedik ki mint a Tarna terasza. Pusztaszikszón a templom és a csárda magaslatáról uralható a vidék. Dormándot, Besenyőtelket a Csörsz árok uralja, Mezőtárkánynál a vidék bizonyos része áttekinthető róla. A Koszperium uralja a sósrévi vidéket. Egerfarmoson két dombról látható be a falu és a környező vidék. A szárazszadai csárdától messzire ellátni Gyöngyös felé, Ludasnál és a sárhidai csárdánál is a Bene-patak meredek „szurdokpartjai" emelkednek ki katonai szempontból. Nagyfügedet az északra eső Malom-domb uralja, Tarnazsadányt a falu közelében húzódó Csörsz árok. Tarnaőrsnél az Anna kápolna fölötti „szurdokról a környező táj áttekinthető. Zaránk a település mellett lévő kis magaslatról vehető szemügyre. A települések domb-, hegyvidéki és síksági területeken való elhelyezése nem hibás, kivéve Zagyvaszántót, melyet síkságra helyez az országleírás. A hegyszoros és a szurdok gyakori említése olyan területen, ahol 100 m-nél nem sokkal magasabb dombvonulatokról van szó, arra enged következtetni, hogy az országleírás felvevői „karakteresebb" térszínalakulatokon dolgozhattak ezt megelőzőleg. A magaslatokból 27-et nevez meg az országleírás a megyében, ezek közül nem azonosítható a Simon Telke hegy 6 5. Stratégiailag egyetlen fontos szempontja volt a leírásnak, az adott település, objektum áttekinthetősége, uralhatósága. A felmérés azonban minden értéke mellett sem tekinthető hiánytalannak. Míg Császnál, Átánynál megemlíti a Nagy-halmot az országleírás, addig Hevesvezekénynél a Vezekényi-Nagy-halomról, Hevesnél a Góbis-halomról „elfeledkeztek". Az pedig már egyenesen a hadtörténészek feladata, hogy indokolni tudják a Mátra bérceinek teljes mellőzését az országleírásban. Vizek, védművek Az országleírást készítő bizottságot vízrajzi vonatkozásban a partalakulat, a közlekedési viszonyok, a stratégiai elemek, a vízminőség érdekelte. 6 6 Míg az országleírás domborzati adataiból elsősorban a földrajzi nevek értékelhetőek, addig vízneveket alig említ a leírás. A településeken keresztülfolyó vizek elvétve kerülnek megnevezésre, inkább általánosságban beszél az országleírás a vízhálózatról. így (Gyöngyös)Patán leírják, hogy a patakok a hegységben erednek, medrük homokos és köves, a tavaszi áradáskor jelentékenyebbek (ez esetben az Ám, Danka, Rédei-Nagy patakokról van szó). Vagy: a Gyöngyös városon keresztülfolyó víznek medre köves, nagy az esése, ez a főárok a városon keresztül, a Malom pataktól nyugatra húzódik, mély, de kánikulában vize kevés, vagy egyáltalán nincs víz a patakban. (Gyöngyös)Püspökitől délre több kisebb ágra szakad, melyből az egyik elágazik és (Gyöngyös)Halászon át egyesül a Malom patakkal, melynek a környező patakokkal ellentétben állandó a vízjárása (itt valójában a korban is Nagy pataknak nevezett patakról van szó). A szőlőskertek és (Gyöngyös)Tarján felől jövő patakocska sekély (ez a Toka patak). Látható, hogy még jelentősebb település hidrográfiai viszonyait is csak általánosságokban jellemzik, a vízfolyások neveit pedig mellőzik az országleírásban. 6 4 A Csali vár sáncáról lehet szó. 6 5 Simontelke kútja formában megtalálható Egerbakta 1718. március 8-án kelt urbáriumának határnevei közt. - HML XII-3/a/21. Liber 20. 58. 6 6 EPERJESSY K. 1961. 528. 27
