Kondorné Látkóczki Erzsébet: Árpád-kori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban (Eger, 1997)
Jegyzetek • 113
26 Augusztus 13. Tamás őrkanonok harmadik ebben a felsorolásban, de lehet a harmadik ilyen nevű is az őrkanonokok sorában. Helyesen: euntis. Az erdetiben: Deesak a na. Kétszer írva, a második kipontozva. Szabályosan: venerabili. Szabályosan: fideli. Római időszámítás szerint, vendicare = vindicare. Helyesen: inceperat Ti. Achillessel. Helyesen: canonici. Érdekes megoldás a visszaszámlálásra a duodetriginta helyett. Lakus. Fonetikusan, mintegy magyar helynévként írva. Helyesen: ...separat idem fluvius Zeekzov... = ... ugyanez a Szikszó folyó határolja... Vagy: ... separat flumen eiusdem Zeekzov... = ... ugyanezen Szikszónak a folyása határolja... - Valószínűleg ez a két megoldás keveredett össze a szövegben. A Szalók nemzetség képviselőiről lásd Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig IIII. Budapest, 1900-1904. III; 49. A latin Heraclius, Heracleus névből ered. Karácsonyi szerint Ráklis. Uo. III; 50. Helyesen: venit. Semmi nem indokolja a coniunctivus használatát. A 16. sorban ugyanígy. 'Méta sub silice = határjel a kő alatt', vagy magyar gondolkodás szerint 'kő a határjel tetején'. A 'méta terrea = földből való határjel' kifejezés mellett azonban a 'kőből való határjel' látszik a legmegfelelőbb fordításnak. Vagy: ...a másik kettős kőből van... Helyesen: quo (abl. abs.). Bizonytalan feloldású rövidítés, megfejtéséhez az átiratok sem nyújtanak segítséget. Csak az bizonyos, hogy a 'primus'-ból származó szó, erre utal a rövidítés alakja és a mondatból kikövetkeztethető jelentése. Rövidítéstechnikailag a primitivalis alak valószínűsíthető. Helyesen: multiformibus. Helyesen: vocate (plur. nom.). Helyesen: vocatas. Javítva 'hoc nomine'-ből. Ugyanitt a Zsigmond okleveléről írt másolatok singularist használnak, noha plurális kellene. Eszerint V. István oklevelének több példánya volt, és Zsigmond másolatának eredetije nem az az oklevél, ami ránk maradt, vagy a javítás későbbi, bár ennek nem latszikjeié. Ez az oklevél nem maradt ránk. Az Egri völgy (vallis Agriensis) az egész középkorban különálló közigazgatási és egyházszervezeti egység volt, sem a hevesi, sem a borsodi részekhez nem tartozott. Ezért helyesebb nagy kezdőbetűvel írni. Sessio ville. Erre lásd Szabó István: A középkori magyar falu. Budapest, 1969. 12. Erre lásd Kovács Béla: Adatok az egri egyházmegye történetéhez 1596-ig. Eger, 1987. 48-49. Szeptember 13. Az átíró oklevél szerint kibocsátója IV. Béla király. IV. László átírásában Opus. IV. László átírásában a nevek ki vannak írva. IV. László átírásában: '...post dominicam Cantate secunda feria'. Húsvét utáni negyedik vasárnap. Szabályosan: Pauli. Felfogható genitivusnak esetleg u tövű ragozásban: Paulus, -us. A rövidítésjel szerint partes, ami értelmileg nem illeszkedik a mondatba. Az eredetiben : depositat, az utolsó t áthúzva. Ide is értendő az állítmányi rész: (szintén) hűségesen tudja szolgálni a királyt és az országot. Kisszolnok = Külső-Szolnok. Erre lásd Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger, 1987. 50. A pondus a márkasúly 1/48 része volt. A budai márka alapján számítva ez 4,09 g színezüstöt jelent. Magyar történelmi fogalomtár I-II. Szerk. Bán Péter. Budapest, 1989. A név vagy a kezdőbetű kiírását a pápai kancellária gyakran elhagyta, de a helyét jelölte. Augusztus 5. 114
