Gyöngyös város becsületes tanácsa elhatározta… 1659-1848 (Eger, 1984)

urak ezt a választást semmisnek tekintették, s Nagy János csak a vármegye külön rendeletére foglalhatta el hivatalát. 1844-ben a már két éve bírói székben ülő Csiba Antalt azért akarták megbuktatni, mert többször felemelte szavát a földesúri túlkapások ellen. Ellenjelöltként Borhy Antalt állították, de a két tábor hívei között verekedés tört ki és többen súlyosan megsebesültek. A város népe Csiba Antalt megerősítette tisztségében, de a földesurak semmisnek nyilvánították a választást, és a zavargást katonai karhatalommal fojtották el. A vármegye néplázítással vádolta Csiba Antalt, a zendülésben részt vevők közül többeket botbüntetésre és börtönre Ítéltek... Szeptember 9-én Kovách József volt szolgabírót ültették a bírói székbe. A város 1852-ben 142.878 Ft összegű örökváltságot fizetett földesurainak, s feudális terheitől megszabadulva i ndulhatott el a polgári fejlődés útján. * * * Egy város históriáját fel lehet ugyan vázolni a birtoklás- és eseménytörténet kontúrvonalaival, de az így kapott kép csak elnagyolt és színtelen lesz. A mindennapok óráit, a város lakóinak kisebb-nagyobb gondját-baját csak akkor tudjuk megeleveníteni, ha az élet minden területét lefényképező színes képet adunk a város életéről. Egyetlen forráskiadvány adottságai között ezt úgy véltük elérhetőnek, hogy számba vettük azokat a rendeleteket, szabályokat és határozatokat, amelyeket a város vezetősége polgárainak javára, vagy néha ugyan az egyén kárára, de mindenképpen a közösség előmenetelére hozott. Forrásként Gyöngyös város tanácsának ülésjegyzőkönyveit használtuk. E jegyzőkönyveket az 1651 és 1848 közötti évekből 16 kötetben őrizzük a Heves megyei Levéltárban. (Egy kötet jegyzőkönyv a második világháború alatt megsemmisülhetett, vagy lappang valahol. Ezt onnan tudjuk, hogy a jelenleg meglévő, és az 1651 és 1693 közötti bejegyzéseket tartalmazó első kötet eredeti jelzete ezt második kötetnek jelöli, s ezt a számozást folytatja a jegyzőkönyvi sorozat további 15 kötete is. Dezséri Bachó László 1941-ben kiadott munkájában még többször hivatkozik a most már hiányzó első kötetre, amelybe a XVII. század első felében írtak.) A jelenleg meglévő kötetek levéltári jelzetei és időhatárai az alábbiak: V-101/a 1. 1651—1693 9. 1808—1815 2. 1697—1720 10. 1815—1824 3. 1721—1731 11. 1824—1830 4. 1731—1748 12. 1830—1837 5. 1748—1764 13. 1837—1841 6. 1765—1785 14. 1841—1844 7. 1785—1797 15. 1844—1846 8. 1797—1807 16. 1846—1848 A dokumentumok közlésénél ezekre a kötetszámokra hivatkoztunk, megadva a vonatkozó lapszámot is. Egyes kötetek lapjait a mikrofilmezés során utólagosan számozták, az eredeti lapszámozástól eltérően. Ezeknél a köteteknél e számokra hivatkozunk. Ahol az eredeti lapszámozást meghagyták, ott mi is ezt tartottuk meg. Gyűjteményünk válogatás ugyan, de arra törekedtünk, hogy lehetőleg minden olyan deliberatumot, statutumot, határozatot és rendelkezést közöl5