Gyöngyös város becsületes tanácsa elhatározta… 1659-1848 (Eger, 1984)

jünk, amelyek a városi lakosság egészére, vagy a lakosok nagyobb csoportjára vonatkoznak, illetve viszonylag hosszabb időtartamra szólnak. Nem közöltük a vármegyei és szolgabírói határozatok zömét, ha ezeket a város tanácsa osupán jóváhagyólag kihirdette. Néha azonban a tanács konkrét helyi vonatkozású határozattal egészített ki egy-egy helytartótanácsi vagy megyei végzést: ilyenkor ezek bekerültek válogatásunkba. Több esetben közöltünk földesúri, illetve úriszéki végzéseket, mert ezek a város életére közvetlenül meghatározók voltak. A város közigazgatási, törvénykezési rendjéről, azok változásairól mozaik-képet adó szövegek mellett tudatosan válogattunk olyan szemelvényeket is, amelyeket gazdaságtörténeti —művelődéstörtéin szempontból ítéltünk fontosnak. A közlés módjául a betűhív leírást választottuk. Az anyaggyűjtés során ugyanis olyan nyelvi sajátosságokat figyeltünk meg, amelyek elsikkadtak volna akkor, ha a magyar forrásközlések korántsem egységes átírási módjai közül bármelyiket is követtük volna. Meg kell jegyeznünk azonban azt, hogy a szövegek hangtani, nyelvjárási és írástörténeti sajátosságai a leíró jegyző nyelvhasználatát és műveltségét tükrözik. E személyek származásának és nyelvi környezetének felderítése nem lehet feladatunk. Nyomdatechnikai okok miatt arra kényszerültünk, hogy a két ponttal ellátott y betűt dőlt y-nal helyettesítsük. A szövegben előforduló rövidítéseket minden külön megjelölés délkiil oldottuk fel. Pénznemek, mértékegységek, sorszámok és közhasznú jelölések rövidítéseit azonban általában megtartottuk. Szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel [!] jelöltük a nyilvánvaló tollhibából származó szavakat. Ugyanilyen zárójelbe tettük az egyes esetekben nehezen értelmezhető szavak mai alakját, vagy az általunk betoldott értelmező szövegrészeket. Három ponttal . . . jelöltük azt, ha a folyamatos szövegből rövidebb -hosszabb részeket kihagytunk. A mutatót a fejregeszták alapján készítettük; így az elsősorban a tematikus eligazodásra szolgál. A mutatóban közölt számok a dokumentumok sorszámaira vonatkoznak. A hosszabb latin mondatrészeket, egyes kifejezéseket a dokumentumok utáni jegyzetekben fordítottuk magyarra. A latin (és ritkán német) eredetíí szavakat, valamint a kevésbé ismert fogalmak és szavak rövid magyarázatát és a rövidítések feloldását függelékként közöltük. IRODALOM Dezséri Bachó László: Gyöngyös város története ] 526-ig. Gyöngyös, 1943. Gyöngyös város a török hódoltság idején. Gyöngyös, 1941. Gyöngyös és vidéke története. Gyöngyös, 1880. Gyöngyös városának történeti, statisztikai és geográfiái leírása, Pesten, 1863. Gyöngyös város története. (= Heves megye műemlékei III. 13—25 =) Budapest, 1978. Ethei Sebők László: Horner István: Soós Imre: 6