Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
T
- 921 r,TU akarván pia cra vinni a begyűjtött gabonát és bort —, és a XVI, század közepétől országgyűlé si artikuluso k biztosították az ő számukra a tizedbérlés elsődleges jogát. Malmukra hajtotta a vizet a reformáoiós szekularizáció is, /A XVIII, század elejéig a protestáns prédikáto rok is részesülhettek a tizedből,/ Ez legteljesebb formában egyébként az Erdélyi Fejedelemségben következett be, ahol az állam által kisajátított egyházi dézsmát többnyire szintén földesurak árendálták. Mindezek mellett a XVI-XVII. század során a Habsburg királyi terület tizedeit igen nagy részben a Magyar Kamar a gyűjtötte be, királydézsma /decima regia/ néven, a végvá rak fenntartására. Ez a rész a XVIII, századra visszakerült a reorganizált katolikus egyház kezére, de a bérletrendszer — főként a nagybirto kokon -nem tünt el. Az l8oo-as évek elejére pedig általánosan elterjedt a maguk a falvak által történő árend ába vétel. Külön pályafutása volt a pásztorkodó népelemek dézsmájának. A földművelő falvakban az igásállatok, a tehenek, borjak mentesek voltak a tizedeléstől, emezeknek viszont szántóik nem, vagy alig és csak lassan terjedően voltak. Ráadásul görögkeleti egyhá zhoz tartozó népekről volt többnyire szó: romá nokról. ruszi nokról. szerbekről, s csak kisszámú katolikus lengyelről, horvátról. A második .jobbágysá gig ők az egyháznak egyáltalán nem tartoztak dézsmával, csak a földesurak szedtek a disznókból tizedet, a juhnyájakból huszadot vagy ötvenedet, a szarvasmarhák után az ún. tretinát, mely vagy borjú vagy helyébe pén z szolgáltatását jelentette. Együttvéve vlac hoknak nevezték e népelemeket, mert a legkorábbi román pásztorelemek mintájára vlach módon /more vlachorum/ adóztak. -- Ezen a kivételes rendszeren, összefüggésben a földmüvelés körükbeni terjedésével, a XVII. századtól változtattak a földesurak és az egyházi tizedet birtokló állam. A vlach jogúak kilencedre szorítása külön törvény nélkül folyamatosan zajlott, egyházi tized alóli mentességüket pedig a román jobbágyokra nézve az 1653. évi erdélyi rendi or sz ággyűlé s, a gömöri
