Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

T

17. ~ P22 juhászoknál a? 1659—

es magyar rendi ország

gyü

l''3 törölte ** egyházi tizedet az 1848: 1T-, to, szüntette meg, iletve a klérus önként leaondott róla, A VI-XVIX. századokban a török is szedett a maga teiTiiletén tizedet. Ilyen néven szolgáltattak a szultáni kincs tárnak és török földesúrnak is, Anifc az állam szedett, az tulajdonképpen az egyházi dézsraa <-tódja volt mintegy a :ü"hann»ciánok által szekularizálva terjedelmi Vttre azonban kezdettől szélesebb volt 3 hazai tradíciónál. Tizedelték ugyanis -- naturálisan vagy pénzre váltva — a kerti veteinényeket, a gyiimölosiöt, olykor ez líravonó állorcán-vt is, és aásrészt a tizedrész lerovása után még további kiegészítő szolgáltatásokra is igényt formáltak /elsősorban a borból'» -— A török földesúri tised a magyarországi feudális ed továbbélését Jelentette; ennek ténylegesen behajtott 1'ennyi«ége legtöbbször oipfrhaladt» a termények egytized részét, TIZED/FS/: 1. A tiTed /deouria/, élén a tizedessel /decurio/ az egész feudális koraiakban egyaránt létezett, int kisebb közigazgatás-adózási és katonai, szervezeti egység. A tizes szervezetet magába foglaló nagyobb egységek vagy száradok voltak vagy hadn

ag

yok, kapitán

yok. esetleg í '"

tálvmeste

rek álltak fölöttük. Mind a "polgári", mind a katonai jellegű, illetve a két funkciót egyesitő tizedeket-tizedeseket lásd a fenti címszavaknál! 2. A tizedes a tőkés és a szocialista korban kizárólag fegyveres testületek egyik altiszti, illetőleg tiszthelyettesi rangja lett, TOBORZÁS; Nem egyenes származéka a régi magyar "toporoz" szónak, hanem nyelvújítási kénződraény /Berzsenyi használta először, talán a "táboroz" igéből elindulva/, A XVIII, •században a német "Verbung" szóból alakult ki az azonos je-