Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

T

- 9o7 TEM s jelentősége abban állt, hogy a polgári tulajdonjogot megszilárdította és a hi te

l jogi biztonságot megteremtette, A telekkönyvek vezetése 1972-ig a járásbíróságok hatáskörébe tartozott, ezt követően pedig a földhivatalok vették át a nyilvántartás kezelését, — A telekkönyv három részből áll. Az "A" lap /birtoklap/ az ingatlan leirását — t el o

k. ház, erdő, szőlő, mezőgazdasági birtok stb, —, a kataszteri tiszta jövedele

mre vonatkozó adatokat és a nagyságrendi megjelöléseket tartalmazza. A "B" lap /tulajdoni lap/ a tulajdonos személyét, állását, a tulajdonszerzés jogcimét, időpontját stb. tünteti fel. Ugyancsak itt jegyzik fel az esetleges elidegenitési és terhelési tilalmat, a /tulajdonjogi elidegenitést gátló korlátot, pl, hltbizománv

/. valamint az elővételi és visszavásárlási jogot is. A "C" lapon /teherlap/ az ingatlanra vonatkozó megterheléseket vezetik /ezek egy része a B, lapon is feltüntethető/. Ilyenek pl. a zálog jo

g, haszonbérle

t. TELEPES-VENDÉ

G = hospe

s. TELKENKIVÜLI ÁLLOMÁN

Y: lásd jobbágytele

k. TELKES JOBBÁG

Y: lásd jobbágysá

g, iobbágytele

k. TEMESI BÁNSÁG. BÁNÁ

T /németül, románul, szerbül: Bánát/: A Maros, Tisza, Duna és az erdélyi hegyek által közrefogott vidék, az I876-I918 között Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyék területe, A középkorban siksági részét Temesköznek nevezték, keleti része a XIV. század elejétől a Szörényi bánsá

ghoz tartozott. A honfoglalás óta magyarlakta vidékre a XIII. századtól rojián /vlach

/ betelepülők érkeztek, akik még századokon át noma

dizáltak a hegy- és síkvidéki legelők között. 1552-től a török foglalás elnéptelenítette a területet. A török kiűzése után a bécsi korroán

y nem ismerte el a régi birtokosok jogi i— génye.it, hanem a háborúk tetemes költségére hivatkozva az