Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

T

TEM - Oo8 egész vidéket kincstá

ri tulajdonnak nyilvánitotta /1718/, Nem kebelezte be a magyar királyságba, hanem 11 vidékre osztva mint Temesi Dánságot /Temesvarer Provinz, Banatus Temesváriensis/ katonailag Bécsből kormányozta. Ilyen nevű külön közigazgatási egységként 1778-ban Mária Terézia szüntette meg, amikor a déli és keleti részein szervezett német, illetve szerb-román határőrvidé

k kivételével itt reorganizálta a nemesi vármegy

ei szervezetet. Azután még 18Í*9-6O között használták a "Temesi Bánság és Szerb Vajdaság" elnevezést — a Bácsk

a és a Szerémsé

g egy részével együtt — de akkorra a "Bánság", illetve "Bánát" tájnév honosodott meg. A XVIII, század első felében — a nagyobbszabású roocsárlecsapolások idején — csekély kivétellel csak német katolikus telepe

sek költözhettek be a Bánságba, Szerbek, katolikus bolgárok, a románok a XVIII, század folyamán telepités és önkéntes vándorlás következtében szintén falvakat alapítottak. Sokféle telepitési akció következményeképpen a Temesi Bánság a történeti Magyarország legtarkább nemzetisé

gi tájává lett, a magyarok azonban csak a legutolsók között települhettek le e vidékre, 1867 után folyamatossá vált a magyar telepités, amit gyorsitott, hogy 1873ban a határőrvidéket teljesen megszüntették, -- 192o-ban a trianoni békeszerződés a Bánság északi és keleti részét Romániának, a nyugati és déli részét Jugoszláviának Ítéltei, csupán kis észak-nyugati csücske maradt Magyarország területe, TEMESKÖ

Z: lásd Temesi Bánsá

g. TEMPLÁRIUSO

K /templomos lovagok/: lásd lovagrende

k. TERMELÉSI BIZOTTSÁGO

K; lásd népi bizottságo

k. TERMELŐI Á

R; Az áru

k vállalati, üzemi stb, /kibocsátási/ ára. Alkotóelemei: a termelési költségek /anyag- és