Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

L

LIB - 556 — A szabadosság ti, a földesúri szolgáltatásoktól vagy azok egy részétől való megszabott avagy határozatlan időre szóló — mindenképpen bizonytalan -- mentességet /exemptio-t/ jelentette, de már nem volt érvényes az egyházi tize

d s az állami ad

ó területén, A tele

k nem lett a libertinus paraszt, iparos, katona örök /polgári/ tulajdona, sőt gyakran egy-egy tele

k volt "szabados", s a rajta ülők cserélődtek. A libertini létszáma a XVII, században is ingadozott, területileg nézve pedig a török hódoltság peremén volt a legnagyobb, azaz az örökös jobbágysá

g bilincséből történő kibújásnak a kor gazdasági stagnáoiós és politikai-katonai viszonyok adta ideiglenes, egyéni útját jelentette. Nem vezethetett a jobbágyság átfogó felemelkedéséhez — mint a taksás jobbág

yi állapot sem —; a XVIII, század megváltozott gazdasági és politikai konstellációi a libertinus-kategória összezsugorodásához vezettek. Teljes eltünésük természetszerűleg a jobbágyfelszabadítá

ssal. a szabad, szabados, szolgarendü fogalmak értelmének elvesztével következett be, LT.HR

A /font/: lásd súlyra ért éke

k, pénz érni é

k. LICENC IÁTU

S /szabadalmas/: Olyan egyete

mi fokozat volt a középkorban, melyet a facultas artiu

mon lehetett megszerezni a bacoalaureu

s fokozat után és a roagiste

ri fokozat előtt. Feltétele az volt, hogy a hallgató a facultas artium első három éve után két évig hallgassa Arisztotelész természetfilozófiai müveit és abból sikeres vizsgát tegyen. A oía elnyerése után tulajdonosa taníthatott is az egyetemeken; innen származik neve, A licenciatusi fokozat több ország egyetemén ma is megvan, LÍCEU

M /görögben: lykeion, latinban: Lyceum/: 1, A szó eredetileg az athéni városfalon kivül fekvő azon területet jelölte, ahol Apollón Lykeios /Farkas Apollón/ szentélye állott. Amikor pedig — minden valószínűség szerint -- Periklész gimnáziu

mot létesitett benne és később