Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
L
- 55? LIM Arisztotelész, majd utódai filozófiát is tanítottak, a név fokozatosan ezen oktatási intézettipust kezdte jelölni, 2. A reneszánsz korában a humanisták a lioeum és a gimnázium elnevezést felváltva alkalmazták olyan magasabb fokú tanintézetekre, amelyek az egyete mre előkészitettek, 3, Hazánkban az evangéliku soknál a XVIXX-XIX, században, de még a XX, század elején is a gimnáziumi, teológiaj. és jogi oktatást — egyes helyeken: pl, Pozsony, Sopron, a tani tőképzé st is — egy helyen adó intézményegyüttes neve volt, k. A katolikusok ugyanezen időben a saját alapitású iogakadémi áikat nevezték líceumoknak /Pécs, Eger stb,/, 5. Az I806, évi Ratio Educationis szerint az a gimnáziumtipus, amelyhez még kétéves filozófiai osztály is csatlakozott, 6. 1926-tól olyan érettségit adó, egyetemi- és főiskolai felvételre jogosító leányközépiskolák, ahol többet foglalkoztak a modern nyelvekkel, a reáltudoroányokkal és a művészeti tárgyakkal, mint a leánygimnáziumokban, 7. Napjainkban már csak arra az épületegyüttesre használják hazánkban a líceum nevet, amelyben régebben liceumrendszerü képzés folyt, LIG A /= szövetség/: Nyugat-Európában a XVI, század eleje óta használták politikai és vallási szövetségek elnevezésére /cambray-.i, oognaci, szent liga, a francia és német katolikusok által létrehozott ligák/, A magyar történetírás innen vette át a XV, század első fele bárói szövetségeinek megnevezésére is /lásd báréi ligák /. — Az újabbkori magyar történelemben belpolitikai szövetségek, pár tszerű alakulatok is felvették a liga nevet, lásd Magyarország Területi Épségének Védelmi Lig ája, LIGNATI O /latin/: lásd erdőhasznála t. LIMITÁCI Ó: A latin "limitatio" jelentése általában: 'meghatározás, gas*. ibá-i* «
