Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

- 613 A EM mozgósítani mint a többi európai államok, Magyarországon először az 186S, évi 'io, és '•l.tc-ekben találkozunk a mozgósítás jogi körülhatárolásával, MOZSÁ

R: lásd tüzérsé

g. MUFT

I /sejhúliszlám = mohamedánok véne/: A mohamedán jog magyarázója, tekintélyes egyházjogász, A török birodalom igazgatási elvei szerint a főmufti Sztambulban, általa kinevezett alárendeltjei a vilá.ie

tekben működtek. Maga a mufti nem Ítélkezett, csupán Írásos véleményt /fetvá-t/ nyilvánított az eléje terjesztett vitás jogi ügyekben; mintegy a birói tanácsot pótolta a kád

i oldalán, MUN

ER

A• MUNERALI

A = ajándék, MUNKAJ ÁRADÉ

K = robo

t. MUNKÁSARISZTOKRÁCX

A: A kapitalista országokban a munkásosztál

y aránylag szük, a szakképzettek közül kikerülő felső rétege, amelynek tagjait a tőkése

k kiemelkedően megfizetik s akik ezáltal stabil kispolgári életnívót biztosíthatnak maguknak. Összetételét tekintve; egyfelől a magasan bérezett gyá

ri és kisipari szak-, illetve előmunkások, művezetők csoportjából, másfelől a szakszerveze

ti és szociáldemokrata-szocialista pár

tvezetőkből áll, — A munkásarisztokráoia a korán gyarroatositó és pia

ci monopolhelyzetet élvező Angliában alakult ki a XIX, század közepétől, majd az imperializmus korában minden fejlett tőkés országban megjelent. Létrejöttének típusos gazdasági alapja ugyanis a gyarmati területek kizsákmányolásából származó extraprofit. Ilyen megfontolás nyomán viszont a kevésbé fejlett, illetve gyarmatokkal-tőkekivitellel nem dicsekedhető országoknak nem lehet munkásarisztokrata rétege /a— mint azt a magyar szociáldemokrácia is állította hazai vonatkozásban/, Pontosabban tehát: a tőkés nagyhatalmak mun-