Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

MEZ MEZI.J. SHiKí

i: Többfajta értelmezésűvel találkozunk, melyek közül a két leglényegesebbet emelhetjük ki, 1, Általánosabb jelentése: A XVI-XVII. századi törökellenes hareok magyar és külföldi katonasága — tulajdonképpen az egész hadsereg -- a vá

rukban állomásozó erők kivételével, 2. Szűkebb értelmű jelentése: A rec.'iláris hadsere

g kiegészítéseként időszakosan, főleg a .jobbár, ysá

g soraiból szervezett — ennélfogva a reguláris hadseregnél jóval kisebb értékű — z soldo

s fegyveres csapat a törökök, Erd él

y esetében többször a Habsburgok ellen, A reguláris hadsereget kiegészítő mezei zsoldos katonaság száma esetenként megközelítette a 3o,ooo főt, alkalmazásuk azonban csak átmeneti jellegű hadforma volt, mivel a gazdasági viszonyok sem Magyarországon, sem Erdélyben nem tették lehetővé állandó zsoldos hadsereg fegyverben tartását, MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA ÁTSZERVEZÉS

E: lásd mez-w.azdasácl term«lőszüvotkezo to

k. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁSSÁ'.

,: a tőkés korra lásd agrárpr

n1otar iá tu

s. a szocialista korra lásd munkásosz tál

y. MEZŐGAZDASÁGI TERMKI.037.ÖVETKEZErEl

v: Olyan mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése /kollektivizálása/ során jöttek létre. Az állami mezőgazdasági üzemektől /állami gazdaságok

/ elsősorban a tulajdonviszonyok, az egyéb tipusú azüvotkezeto

ktöl pedig fejlettségije tekintetében különböznek, A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a vormelési eszkuzök fel nera osztható csoporttulajdont képednek, működésüket és szervezetüket pedig törvényes rendelkezéoek szabályozzák, melyeket az alapszabályok foglalnak egységbe, Kül nősen az alábbi előírások azok, amelyek működésüket jól körüllia tárolják: 1, A termelőeszközöknek közös tulajdont kell képezniük, amennyiben azok & 'n,'./. lá ; ,'

r..zdasár

;ok kereteit meghalad'ók; 2, '. t rut 1 - közö • jgzet •»•in>... l>p'il