Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

MEZ - 598 ­jon, melybe a családtagok is bevonhatók; 3» A jövedelem elosztása a végzett munka alapján történjen; Fel nem osztható szövetkezeti alap hozandó létre a jövedelem meg­határozott részéből és azt állandóan növelni kell; 5» Kö­zösen végzendő a beszerzés és értékesités; 6, Eves terme­lési terv és költségveté s alapján történjen a gazdálkodás, s ennek eredményét év végén zárszámadás foglalja össze, A mezőgazdasági termelőszövetkezetek legfőbb szervei a közgyűlések, amelyek a gazdálkodás legfőbb apparátusát, t vezetőséget választják. Működésűk ellenőrzésére, ugyan­csak a közgyűlés, ellenőrző bizottságot választ, A vezető­ség tagjait az alábbiak alkotják: az elnök, az elnökhelyet­tes, a szakvezetők /főmezőgazdász, főmérnök/, a főkönyve­lő és az üzemegység vezetői /brigád-, telep-, műhelyveze­tők/, A kollektiv mezőgazdasági nagyüzem kialakítására Ma­gyarországon az első kísérletet a Tanácsköztársaság tette, amikor a Kormányzótanác s 1919, április 3-án elrendelte a loo kh-nál nagyobb birtokok köztulajdonba vételét /szoci­alizálását/ és ezeken termelőszövetkezetek alakítását. Összesen 5,6 millió kh földterületet érintett a szociali­zálás! rendelet, azonban a tanácskormány bukásáig csak kb, 1 millió kh-on került sor termelőszövetkezetek létesíté­sére, Főleg azokon a területeken, amelyeken már a prole­tárforradalmat megelőző hetekben is megindult a termelő­szövezétkez eti mozgalom /Souiogy, Fejér megyékben/, továb­bá azokban a megyékben, ahol azt a katonai-politikai vi­szonyok lehetővé tették. Azonban az igy létrehozott kol­lektiv gazdaságok inkább a mai értelemben vett állami gaz­daságokra hasonlítottak, A tulajdonosi szemléletet, a több évszázados föld utáni vágyat a tanácsrendszer ezzel nem tudta kielégíteni, s igy a földkérdés megoldatlansá­is egyik — bár nem döntő — oka lett a proletárdikta­túra bukásának, A második kísérletre a felszabadulás után került sor, melynek megvalósulása két nagy periódusban történt: 1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom