Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

ZSXN - lo'+24 ­szakának kivételével — a rendezett tanácsú városoknál és a községeknél változtatás nélkül, a megy ék és a törvényha­tósági jogú városo k esetében változtatásokkal /1929/ érvény­ben maradt 1945-ig. Egyébként fenntartásában Magyarország különleges helyet foglalt el az összes modern államok kö­zött, mert a századforduló után már egyetlen más államban sem találjuk meg ezt az intézményt. Az 1929. évi 3o.tc, szerint a két utóbb emiitett önkormányzati szerv tagjainak csal 2/5 része került ki a virilisek közül, de azok sem a nyers virilizmus alapján, hanem úgy, hogy a virilisek kö­zül a tagok száménak a megyében háromszorosát, a törvényha­tósági jogú városokban pedig a hatszorosát hivták össze, s ők választották maguk közül a megfelelő számú virilis tago­kat. Egyébként a fővárosban a nyers virilizmus már 1872 óta nem volt érvényben, hanem ugyanolyan elvek szerint kerültek be a legtöbb adót fizetők Budapest törvényhatóságába, mint 1929 után a törvényhatósági jogú városokóba. 1929 után pe­dig el is törölték Budapesten a virilis rendszert, A virilizmus megalkotása idején még nem tekinthető egyértelműen káros vagy reakciós intézménynek, A feudális csökevények még rendkívül elevenen élő és ható — nemzeti jelszavakkal az I860 óta kibontakozó politikai mozgalmakba is beépülni képes — tényezők voltak ekkor. Kivált vidéken, ahol a neme sek számára az 1848-ban továbbra is biztositott - választó.jo got az 1867 utáni törvényhozás is érintetlenül hagyta, s csupán az 1848-1872 között ténylegesen gyakorolt szavazati jog igazolását kivánta meg. Ezáltal a minden va­gyoni cenzu stól függetlenül meghagyott kisnemessé g és a deklasszálódott középnemessé g — váro sokban pedig a kibon­takozó polgári átalakulás sok vonatkozásával nem kevésbé élesen szembenálló, reakciós céhes kispolgársá g — nagy számbeli fölényének és szélesen kiágazó kapcsolatainak ré­vén, a törvényhatóságokat ekkor könnyen a legmaradibb re­akció bástyáivá épithette volna ki. Velük szemben a számszerűleg még gyenge tőkés kereske­dő és iparos polgársá g privilegizálása kétségtelen pozitiv

Next

/
Oldalképek
Tartalom