Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

- io25 VIT jelentőségű lépés volt, - ugyanúgy mint pl. a közigazgatásnak és a bíráskodásnak az ellenzék által ugyancsak hevesen ellenzett szétválasztása. Ami azonban a virilizmust csakhamar, alig két évtized alatt valóban reakcióssá tette az a birtokon belül jutott helyi b.irz3oáziá

nak a kapitalizálódni képes hajdani feudális erőkkel gyorsan létrejött és a rendszer további demokratizálására irányuló minden — most már a haladó polgárság oldaláról is egyre sürübber jelentkező — törekvése elleni egyre szilárdabb szövetsí.je volt, amely leginkább az általános, titkos választójog követelésének ellenhatására alakult ki, EZ az önkormányzatok életét teljesen elsekélyesitette és azt egyre jobban részint az apparátus, részint a "hivatalos" várospolitikusok kezére adta. VIT

A /latin/ = életraj

z. VITÉZ E

K; A magyar történelemben két teljesen elütő értelemben, illetve két egymástól távol eső korban használt fogalom. 1. Az államszervezés korától hallhatunk a "miles"-ekről /vitézekről, katonákról/ méghozzá társadalmilag homályos értelemben. Szerepel az előkelő

k megjelöléseként — feltehetően a Nyugatról érkező mileslová

gok itteni felemelkedése nyomán, de elterjedtebben ós egyértelműbb társadalmi körvonalakkal a királyi, főpapi, s főúri katonai kísére

tek tagjaira alkalmazták. Eredetre tehát valószínűleg a nemzetsé

gi szabadoknak az a szerencsésebb rétege volt ez, amelynek sikerült a kalandozó nadjáratok nyomán rabszolg

ákat s kisebb-nagyobb földterületet szereznie, s arnely az államszervezéskor sem veszítette a fegyverforgatót megillető szabadságot, birtokot, sőt szolgálataiért újakat .is szerezhetett. Az új birtokosok azonban gyakran haszonélvezetre bírták földjeiket, tehát nem voltak örökíthető birtokaik. Azaz még "V izépré^o

gként" fem tekinthetők egységes helyzetűnek a vit'zek, egyrészt vagyonuk mé-