Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

- lo23 VIR /még a boszniai kormányzóság/ telete. De a budai vilájBt földrajzi-politikai helyzete birodalmi vonatkozásban is fontossá tette a budai beglerbégek személyét, akiknek kormányzói képességei ma'asan az átla<4 felett állottak, A vilajetek kormányzási rendszere a közigazgatástól a pénzügyekig, a külpolitikától a vallási és hadi dolgokig épDoly átfogó és egységes volt, mint a birodalom egészének központi igazgatása. Ezt a tisztségviselők uniformizált tanittatása is biztosította, ós egészében döntően járujt hozzá az oszmán birodalom viszonylag tartós fennállásához. VILL

A /latin/: lásd fal

u. VILLANU

S /latin/: lásd jobbágysá

g, VILLICü

S /latin/: lásd falusi bir

ó ós városi önkormányza

t. VXRXLJZMU

S: A latin "vir" /= férfi/ szóból származik, — Az 187O. évi törvénylxa tósági törvén

y osztrák mintára vezette be a nálunk addig ismeretlen virilizmus intézményét. Ez azt jelentette, hogy a törvényhatósági bizottságok, a rendezett tanácsú váro

si, illetve közsé

gi képviselőtestületek tagjainak fele a legtöbb ad

ót fizetők — érdekképviselők vagy közkeletű néven virilisták — közül került ki. Tehát a legvagyonosabb elemek számára automatikusan, minden jelölés, választás kizárásával, csupán megfelelő vagyoni helyzetük alapján nyitva állt az út az ónkormányza

ti testületekbe. Egyrészt azzal az indokkal, hogy a legtöbb adót fizetőknek az érdekük leginkább, hogy a törvényhatósá

g. a váro

s ós a község ügyei miként folynak, másrészt azzal, hogy a polgári vagyonosodásnak a politikai és önkormányzati életben már csak a nagyarányú köz t ehervi— seié

snél fogva is szükséges és méltányos megfelelő súlyhoz juttatása, A virilizmusnak ezt a formáját nyers virilizrausnak nevezték, amely -- az 1918-19-es forradalmak idő—