Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
M
MÉR •596 gesnek látta a királynő. Ami pedig a kereskedőtőkét illeti, a forgalmi haszon már kezdettől a bécsi kereskedőket gazdagította, — A XVIII. századi Habsburg merkantilizmusnak az összbirodaimi nézőpont mellett másik jellemzője, hogy a nyugat-európainál gyengébb polgársá g támogatásáhiz főúri és udvari vállalkozások protezsálása társult. Harmadrészt: Mária Terézia uralkodása második felétől, majd különösen XI, József alatt fiziokralizmu ssal egészült ki, s ez egyértelműen előnyösen hatott a magyarországi nagybirtok gazdálkodására, Bethlen Gábor erdélyi gazdaságpolitikája, ha nem is közgazdasági elmélet szintjón, de gyakorlatilag merkantilista jellegű volt, A merkantil elvek újabb változatukban bukkantak fel hazánkban a reformkori védővámos elképzelésekben /Kossuth, Beöthy Leó stb,/, amelyek Friedrich List német közgazda zárt nemzetgazdaságtan! teóriájában lelték elméleti forrásukat, MÉR Ő /metreta/: lásd űrmértéke k. MESTE R: lásd magiste r. MESZEL Y: lásd űrmértéke k. MESZ Ö V i lásd Általános Fo.-raaz tási és Értékesítő Szövetkezete k. METRET A /mérő/: lásd űrmértéke k. METROPOLIT A: A későrómai birodalomban a provinciák székvárosainak /metropolis-oknak/ a püspö kei voltak, akik püspöktársaik felett egyházkormányzati joghatóságot gyakoroltak. Azaz lényegében az első érsekek voltak, de a történeti irodalom csak az lo5**« évi egyházszakadás után különvált görögkeleti egyhá z ilyen rangú főpapjaira használja nevüket, Lásd érs ek.
