Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

U

- 953 r,TU nemzetségfők /bő-k/ s főképpen a nekik szolgálatot teljesítő "in"-ek, az alávetettek felett. Az "úr"-i hatalom, az "

uruszá

g-uraság" a Kárpát-medencében már mindenképpen hatalmi területet is jelentett: az "uruszágorszá

g"-ot. Valójában tehát nem törzsfőkről, hanem vezérekről volt szó; latin megfelelőjük nem véletlenül volt a du

x vagy a princep

s /szláv nyelven: vojvoda, azaz vajda

/. -- Az ezredfordulón Gézának ós Istvánnak ezeket a vezéreket kellett legyőzniük, illetve meghódolásra kényszeriteniük a királyi "ország" megszervezéséhez, 2. A latin dominu

s lett ezután hosszú évszázadokra az úr tartalmi megfelelője, 3, A polgári átalakuláshoz, egyúttal annak felemásságához kapcsolódott az úr újabb jelentósbeli változása; lásd dzsentr

i, tisztviselő

k. k. A szocialista korszakban nem hivatalosan előforduló "művész úr, doktor úr, tanár úr stb, megjelölések részben dzsentroid, részben polgári attitűdök továbbélései, amelyek azonban egyszersmind egy -- jórészt korábbi — dogmatikus-merev szooialista egyformaság-eszménynak a visszahatásai is. URADALMI CSELÉ

D: lásd cselé

d. URADALO

M: Az uradalmak a nagy

birtokoso

k birtokainak igazgatási és csak másodlagosan gazdálkodási egységei voltak, amelyek a királyi birt

okok nagymérvű eladományozása, a feudális tulajdonviszonyok megszilárdulása, az immunitá

s-jogok megszerzése nyomán a XIII-XV. századokban alakultak ki Magyarországon. Korabeli nevük vártartomány volt, hiszen központjaikat egy-egy vá

r képezte, amelyben maga a földesúr lakott, vagy ha több uradalma volt, akkor az ő képében várnag

yok, illetve croviso

rok /udvarbirák, tiszttartók/ álltak az ólén, A várban ült össze az úriszé

k, ott irták az urbáriu

mokat. oda jöttek a falusi birá

k parancsvételre, oda szállították a jobbágyok terményeiket. Egy-egy