Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

U

URB - 954 uradalom keretébe, nagyságától függően, egy-két tucat, máskor akár százat meghaladó számú fal

u tartozott. A XXVXV, századi vártartományok azonban igen laza szerkezetűek voltak. Egyrészt a termény-, majd pénzjáradé

k dominanciája nem kivánt szoros, mindennapi kapcsolatot, másrészt nem voltak territoriálisán zártak, A második jobbágyság uradalmaiban szorosabbá vált a személyi és dologi függés, a falvak jobbágytelk

ei mellett elkülönültek a majorsá

gi táblák, az allódizált erdőterületek. Az uradalmak struktúrája differenciáltabb lett, ugyanakkor a gazda fc.isz tck által alaposabban igazgatott, és a földesurak erőteljesen törekedtek a helyrajzilag összefogottabb területek kialakítására, Az uradalmak területi határai kialakulásukat követően egyébként már ritkán módosultak, gazdát is többnyire egészük megbontása nélkül csex-éltek, A nagybirtokosok e provinciái — igy is nevezték őket — államot jelentettek az államban, s még inkább elkülönült igazgatási egységet a vármegyé

kben. A jobbágyfelszabadítá

s után az önkezelésü allódiu

mok bázisán tovább éltek az uradalmak, mint a kelet európai tőkés agrárfejlődés jellemző struktúrái, egészen az 1945ös földosztá

sig. URBANIZÁCI

Ó = városiasodás, lásd váro

s. URBÁRIU

M: E délnémet eredetű középkori lati

n szóval olyan gazdasági iratot neveztek meg, melyben a feudális földesúr birtokát, mindenekelőtt az "úx'bére

s" jobbágysá

got, gazdasági és társadalmi állapotukat, szolgáltatási kötelezettségeiket, az ir kezéhez jutó jövedelmeket vették számba, abból a célból, hogy megkönnyítsék a földesúri jogok gyakorlását, — Nyugat-Európában, antik római előzmé- nyekre is támaszkodva, a feudális államok, az egyház már aJX„ századtól részletes kimutatásokat készített javairól, Közép-Európában a XII. századtól beszélhetünk részletes és rendszeres urbáriumokról, Magyarországon ez időbon még