Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
U
UDV - 946 A kamara nemcsak irányította az állami jövedelmek kezelését, hanem ellenőrizte is a tisztviselőket és egyben központi pénztár is volt. Az 153o-as évektől e két utóbbi feladatot a számvevő ós a pénztáros látta el, majd a XVIII, században külön hatóságok alakultak ki körülöttük: a számvevőhivatal és a pénztár, UDVARI KANCELLÁRI A /Hofkanzlei/: Habsburg központi kormánvszé k. amelynek a XVI. századtól kezdve lett magyarországi szerepe, — A Habsburgok kancelláriájának fejlődését és működését egészen a XIX, század elejéig, az osztrák császárság megalapításáig, döntően befolyásolta az a körülmény, hogy egyszemélyben német-római császárok és királyok vagy birodalmi helytartók, továbbá osztrák főherce gek is voltak. 1526 óta pedig a cseh és magyar királyi koron át is viselték, ami még bonyolultabbá tette udvarukban a kancelláriai munkát. A legkézenfekvőbb megoldásnak az kínálkozott és a Habsburgok törekvése is arra irányult, hogy az uralmuk alatt álló egész területtel egyetlen, közös udvari kancellária útján érintkezzenek. Ugyanakkor azonban mindegyik országnak megvolt a maga külön kancellári ája. amely hosszú történeti múltra tekintett vissza s amelynek fennmaradásához a rendek, mint állami önállóságuk egyik biztosítékához, kitartóan ragaszkodtak. Ezen a nehézségen a Habsburgok kompromisszum útján segitettek, A különböző kancelláriákat nem szüntették meg, az egyes kancelláriai állásokat rendszeresen betöltötték, de egyik kancelláriát a sok közül központi udvari irodává építették ki, amelyben valamennyi többi kancellária képviseletet kapott. Erre a szerepre a XVI, században legalkalmasabbnak a birodalmi kancellária kinálkozott, annak a súlynak megfelelően, amellyel a Német—Római Császárság a Habsburg politikában ekkor még érvényesült, -- A kancelláriai munkának titkárok szerinti megosztása, ami a XV, s_:ázadi magyar királvi kancellári ában sem volt ismeretlen, lehetővé tette I, Ferdinándnak, hogy Udvari Kancelláriájában mindegyik orszá ga számára külön osztályt /expeditio/ ál-