Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

U

- 947 r,TU litson fel. A lo expedícióból álló udvari vagy házi kancellária látszólag arra enged következtetni, hogy I. Ferdinándot, amikor megszervezte, központositó törekvések vezették. Erinek azonban ellentmond, hogy az egyes országok kancelláriái továbbra is működtek. Sőt a XVI, században a kancelláriák még nem is voltak testületi jellegű kormánvszéke

k. Amikor pedig azzá alakult az Udvari Kancellária, akkor már — az Udvari Tanács

hoz hasonlóan — igazságszolgáltató hatóság lett, ós a magyar ügyekben többé nem játszott szerepet. Ráadásul a XVII. század folyamán előbb a cseh, majd az osztrák, végül 1690-ben a Magyar Udvari Kancellári

a vált önálló udvari szervvé, s az is maradt egészen 1848-ig. Az Udvari Kanoellária igy elvált a német birodalomtól, mert utóbbi továbbra is intézte a külügyeket. Mária Terézia az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban elszenvedett vereségekből a gazdasági ós a közigazgatási tapasztalatokat egyaránt levonta. Ennek nyomén a külügyek intézésére külön szervet állitott fel: az Udvari és Allamkanoelláriát /Hofund Staatskanzlei/. Vezetője az államkancellár volt, többnyire az uralkodó bizalmas tanácsadója, aki többek között a magyar ügyek intézésére is nagy befolyást gyakorolt. Ezt* a hivatalt Mária Terézia idejében Kaunitz, majd a XIX. század első felében Metternich töltötte be. UDVARI TANÁC

S: A magyar történelemben két különböző kormányzati intézmény latin, illetve német nevének fordítása : 1. Consilium Aulicum — a Rákóczi-szabadságharcban: Az 17O4. év elején alakult ki és 17o5 szeptemberéig ez volt az új államszervezet legfontosabb központi testülete. Tagjai egytől egyig müveit neme

sek voltak, s látókörükkel messze kiemelkedtek osztályos társaik közül, Rákóczi mini sz téri um

nak hivta a tanácsot. Kettős feladatot látott el: tanácsadói testületként működött a fejedele

m mellett a különböző gazdasági, politikai, vallási rendele

tek kialakításában, és a tanáostagok szerveztek érvényt fegyveres kisé—