Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
T
- 923 r, TU lentésü verbunk. — A toborzás a hadsereg olyan kiegészítése újonookkal, hogy azok önként lépnek a katonai szolgálatba. A belépéskor azonnal bizonyos pénzösszeget, ún. felpénzt kaptak, azt követően pedig a toborzott katonák meghatározott szolgálati időt töltöttek le, mialatt zsoldot fizettek nekik. /Elbocsátásukkor pedig obsitot./ A toborzás tehát a zsoldos hadsere g hadkiegészítési módja volt, ahol az ezre dek voltak a feltöltendő alapegységek. Az ezredesek megbízásából altisztek /tizede sek, káplárok stb./ jártak faluról-falura, gyűjtötték az újoncokat, rábeszéléssel, itatással, zenével-táncoal — verbunkos dalok, táncok —, igen gyakran azonban erőszakkal, "kötéllel" fogva őket. A toborzás Magyarországon a török időszakban már ismert volt, igazán elterjedtté azonban 1715, az állandó hadsere g megteremtése után vált. Toboroztak még az 1848/49es szabadságharc alatt is, mígnem a dualizmus közös hadsere ge és honvédsé ge áttért az általános hadkötelezettsé ghez kapcsolódó sorozásra, TOKAJ-HEGYALJ A: Az egykori Abaúj és Zemplén megyék területén kialakult termelési táj a Zempléni hegység délnyugati, déli, délkeleti szegélyterületén. Szőlőtermelése már a középkorban kialakult, részben latinu s jövevényekhez kapcsolódva, majd a XVI, század derekán a szerémsé gi borvidék pusztulását követően lendült fel. Borkivitele révén — melynek igen nagy része Lengyelország felé irányult — Tokaj-Hegyalja hazánkban egyedülállóan virágzó kultúrtájjá vált. Ennek is köszönhető, hogy északkelet-magyarországi protestán s kultúra központja Sárospatakon alakult ki, A mezőváro si. parasztpolgá ri fejlődés egész településlánoolatban bontakozott ki a területén /Szerencs, Tállya., Mád, Tarcal, Tokaj, Abaújszántó, Erdőbénye, Tolcsva, Bodrogkereszttúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely/, TOPCS I: A török "top" szó ágy út jelent, a topcsls pedig török tüzérek voltak. Zsoldosként szolgáltak, aV&?• &
