Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

T

- 9o9 TER. energiaköltségek, az állóeszközök értékcsökkenése

1, bérköltségek/, a járulékok és a nyereség. Ezek összességét nettó termelői árnak is szokás nevezni, a forgalmi ad

ó hozzáadása után pedig bruttó termelői árnak. Vö, fogvasztói á

r. TERMELŐSZÖVETKEZETE

K: lásd mezőgazdasági szövetkezete

k és ipari szövetkezete

k. TERMÉNY- ÉS TERMÉKBESZOLGÁLTATÁSI RENDSZE

R = beszolgáltatási rendsze

r. TERMÉNYJÁRADÉ

K: lásd földjáradé

k, az egyes terményjáradék-formákat pedig lásd egyedi nevük alatt, TERMÉSZETI GAZDÁLKODÁ

S = önellátó gazdálkodá

s. TERRAGIU

M /földbér/: A jobbágysá

g, a jobbágytele

k kialakulásával, a szabad költözési .jo

g terjedésével a többi földesúri járadé

k között a terragium is mind körvonalazottabb formát öltött a XIV. században. Ekkor még előfordult, hogy a cenzu

stól különválasztott, másik pénzadót jelentett, de tipusosan azonosításuk /oensus seu terragium/ fordult elő. A terragiumnak azonban hamar kiformálódott egy másik — s elsődlegessé váló — értelme is; a jobbágyok elköltözésekor a földesúrnak fizetendő illeté

ké. Az 1397. évi törvén

y értelmében ez a költözési illeték 12 déná

r volt, s e rendelkezés már országos hatókörűnek számított, amikor a cenzu

s /seu terragium/ még nem volt maradéktalanul elterjedt, A kétféle terragium fogalom mégsem állt távol egymástól: miután az 1514. évi törvények az évi 1 forint cenzust előírták, a költözési terragium hasonlóképp ilyen összegben tűnik elénk igen gyakran. Az ö

rökös jobbágysá

got elkerülni tudó szabadmenotelü parasztoknak azután a cenzusa és terragiuma a XVIII, században együtt emelkedett