Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
SZ
- 841 SZJLN Erdélyi Szász Egyetem/: Az erdélyi szászo k legfelső, átfogó feudális önkormányza ti intézménye, amelyet i486, Hunyadi Mátyás privilégiu ma óta élveztek, A szász egyete m területi rendi önkormányzat volt, amely nemcsak a Szászvárostól Barótig húzódó szebeni tartományból kialakult széke knek, hanem a brassói, a besztercei s a meggyes-selyki kerületeknek is felettes szerve volt. Az egyetem gyűlésein a székek választott képviselői vettek részt, döntöttek közigazgatási, igazságszolgáltatási, adózási, katonaállitási stb. ügyekben — a választott szebeni ispá n elnökletével. Szókhelye Nagyszeben volt és az egyetem ügyeit gyakorlatilag ennek a város nak a tisztviselőipatricius ai tartották kezükben: a szebeni ispán 1796-ig az itteni polgármest er volt, s ő intézte a közös egyetemi ügyeket is a maga hivatali apparátusával, A XXX. században Szeben szék királybir ó.ja lépett a helyére. A szász egyetem 1876-ban, a törvénvhatósá gok reformjával szűnt meg, A szepesi szász egyetemet lásd a Szepessé g cimszónál! SZÁSZ GRÓF. ISPÁ N = szebeni ispá n. SZÁSZ SZÉKE K /s edes Saxonum/: Az erdélyi szászok szé ki szervezetét Károly Róbert alakította ki, az előző szebeni ispá nsági szervezet felbontásával. A székek elsősorban igazságszolgáltatási egységek voltak, élükön a király által kinevezett királybír óval. /come s. Königstrichter/, akiket azonban l464-től kezdve a széki közösségek maguk választhattak. A kezdettől fogva választott székbirák /Stuhlrichter/, akiknek csak az igazságszolgáltatásban volt szerepük, igy háttérbe szorultak velük szemben, A széki szervezet mindenesetre fokozatosan önkormányza ti intézménnyé vált, amelynek legfőbb szerve a székgyülés volt, ahol a közsé geket közösen érdeklő ügyeket is intézték. Minthogy azonban a szász székekben fokozatosan egyegy váro si vagy mezőváro si központ ragadta magához a ve-