Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
SZ
SZÁSZ - 8^2 zetést, a szász székek szervezete — eltérően a székely széke ktől — nem a magyar nemesi vármegy ék, hanem a szabad királyi- és bányavároso k mintájára épült fel. A városi polgármes te rek a XVI-XVTI, században már egyenrangúak lettek a királybirákkal /az előbbinek a városban, az utóbbinak vidéken volt elsőbbsége/ és a széki tanácsok is beleolvadtak a városi tanác sokba. A széki igazgatás ezen a polgári, sőt szűkebb patríciu svezetésű bázison feudális viszonylatban igen fejlett volt: pénztárnokon,rendőri feladatot ellátó kapj tán von, városgazdán stb. kivül kancelláriát ic fenntartottak az Írásbeli ügyintézésre. Ugyanakkor a kései feudális korban egyre zártabbá alakult a széki tisztviselők, a magist ratu s vagyonosokból álló köre, amin a székgyülések s azon keresztül a falvak XVXXI-XXX, század fordulóján helyreállított választói jogköre inkább csak formailag tudott változtatni, — A székek mindenesetre közbenső fórumok voltak /a bir áikat. esküd tjeiket maguk választó/ közsé gek ós az litSó-ban kialakult szász egyete m igazgatási szintjei között, — Károly Róbert idején még csak a szebeni tartományból kialakitott hét szék működött, ezekhez csatlakozott a XV, század végétől a Küküllő menti két szók /Meggyes és Nagyselyk/ továbbá a besztercei és a brassói kerület /districtus/. Szeben vezető szerepe azonban mindig vitathatatlan volt, A széki szervezet 1876-ban, a vármegy erendszer reformjával szűnt meg. SZÁSZFÖL D = Királyföl d. SZÁSZO K /saxones/: lásd az erdélyi szászo k és a Szepessé g címszavaknál. SZÁZAD. SZÁZADO S: Állami-társadalmi és katonai szervezeti egység, illetve tisztség egyaránt — olykor össze*apcsolódóan — lehetett, méghozzá különböző történeti korszakokban. 1, A társadalom szervezésének már az ókorban is alkalmazott módja volt a százas és azon belül tizes egységekre
