Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

- 731 ­Ó-OL A adományozások révén nőtt aztán a főpapsá g és a báró k gaz­dasági stb, hatalma, amely a XIII. századra már krónikus politikai váXságot idézett elő, IV, Béla kísérlete a kirá­lyi magángazdaságon nyug"vó hatalmi struktúra restaurálásá­ra nem hozott tartós sikert; a patrimoniális királyság he­lyébe fokozatosan a rendi monarchi a intézményrendszere lé­pett, PATRIMONIU M : 1, A latin kifejezés "öröklött birtok" jelentésű, s feudális korszakkal foglalkozó történetírás­ban átfogóan használják a szilárdan, valamilyen öröklés révén birtokolt földbirtokra — szemben pl, az adománybir­tok kal. Innen származik a nagy királvi birto kterületen nyugvó XI-XII, századi magyar királyságra a "patrimoniális királyság" elnevezés, 2. Ritkán önállósult tulajdonnévként is előfordul az Egyházi állam megjelölésére és ez a "Patrimonium Sancti Petri" / = Szent Péter öröksége, birtoka/ kifejezésből rö­vidült, PATTANTYÜ, PATTANTYU S: A pattan, pattant ige szárma­zókából keletkezett szócsoport, A tüzérsé gi fegyvereket régi nevükön pattantyúnak hivták. Az ezeket kezelő tüzérek voltak a pattantyúsok, PECSÉ T: lásd oklevél, valamint vö, missili s. hiteles helye k, poroszl ó. iskolá k, királyi kancellári a, PEDÁ L /lábitó/: lásd szövőszé k, rokk a. sz erszámgépe k. PENG Ő: Általában a fémpénzek, a pénzérmé k jelzője, ellentétben a papírpén zekkel. Utóbb főnévként önállósult, 1, Az ún, konvenciós rajnai ezüstforint neve /pengő­forint/ a XVIII, század második felétől, szemben az 1762­től kibocsátott papir bank óforinttal. 2, Magyarország valut á.ia 1927-től 1946-ig, és ebből a

Next

/
Oldalképek
Tartalom