Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

PEN 732 pengőből eredetileg 3800 egység ért 1 kg. színaranyat. Valójában bank.ieg

yként nyert kibocsátást, majd papírpénzzé inflálódott a XI, világháború alatt ós után, PENSA AUR

I: lásd pénzérmé

k. PÉN

Z: Az áruk általános egyenértékének szerepét tartósan betöltő csereeszköz. Tulajdonképpen egy saját értékkel rendelkező speciális ár

u. amelynek használati értéke minden más áru értékének /a társadalmilag szükséges munkamennyiségnek/ állandó dologi formájává válik, A pénz megjelenésének alapja az árutermelé

s. mert a csereviszonyok az árutermelőket arra kényszeritik, hogy munkájuk társadalmi szükségességét közvetve, termékeik pénzre való elcserélésével vessék minőségi és mennyiségi ellenőrzés alá, — A pénz első funkciója tehát az értékmérő funkció, a második a közvetítő szerep az adásvételben: a forgalmi eszköz funkció, a harmadik a kincsképző /aran

ynál/, illetve felhalmozási eszköz funkció /hitelpén

znél/. Ezek a funkciók már a rabszolgatartó és feudális egyszerű árutermeléssel elterjedtek, s ezt követően a tőkés áruviszonyok bontakoztatják ki a pénz fizetési eszköz funkcióját — amelynél a pénz mozgása elválik az árumozgástól, megjelenik a vált

ó. a hitelpénz —, s világpia

c kialakulásával világpénz funkcióját. Ugyancsak a tőkés árutermelés bonyolultabb viszonyai folytán az arany, illetve nemesfém pénzérmé

ket a különféle pénzhelyettesitők: a papírpén

z, a bankjeg

y stb, szorították ki egyik funkciójából a másik után, A két világháború között gyakorlatilag már teljesen elenyészett az arany belföldi forgalmi és fizetési eszköz szerepe, értékmérőként közvetve, s még leginkább kincsképző eszközként s világpénzként funkcionál, PÉNZÉRMÉ

K: A pén

z ismert módon a rendszeres árucsere zökkenőmentes lebonyolításának szükséglete nyomán alakult ki, s ezftfi különleges áru anyagául terniészetadta tulajdon-