Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
H
- 293 G Ö CS engedték ki kezükből az adószedés azon részét, amely a török elleni támadó háborút szolgálta volna. A XVII. század végén új vonások jelentek meg a contributio behajtásában, amelyek aztán a Rákóczi szabadságharc leverése után kristályosodtak ki. A döntő tényező a fizeteclen Habsburgzsoldo sok beözönlése volt l67o után, majd 1715" ben az állandó hadsere g bevezetése. Kaszárny ák hiján a katonákat a váro si és fal usi lakosságnál szállásolták el, akik természetbeni porci óval és forspon ttal tartoztak nekik. Ugyanekkor az országgyűlések már nem a portákat és az egységnyi adótételt határozták meg, hanem mindenekelőtt az egész ország által fizetendő adómennyiséget, amelyet aztán portaszám szerint osztottak szét a megyék között, /A kiosztott adótétel korabeli latin elnevezése repartitio volt,/ A behajtást a kormányzat a teljes, várható summa ismeretében most már nyugodtan végeztethette el a megyei adószedőkkel, akik ún. dic a-k. vagyon szerint számított mesterséges adókulcsok szerint szedték az adót a falvakon és jobbágyokon. Sőt, 1696 óta a szabad királyi városo kban is ilyen módon hajtották be a hadiadót, mig ezek korábban egy összegben /tax a/ adhatták, — Az adózás igy a megy ék között roppant egyenlőtlen volt, egyrészt mert 1772-ig egymástól eltérően állapították meg, hogy mi tartozik egy dica—ba az ingó és ingatlan javak közül, másrészt a portaszámok megyék közti elosztása is fiktiv volt. Az alapvető egyenlőtlenség pedig abban állt, a birtokkal rendelkező nemessé g és az egyháziak 1848-ig egyáltalán nem adóztak, még abban az önkéntes formában sem, mint olykor tették a XVIII. századot megelőzően. Ez az utóbbi megállapítás az erdélyi hadiadó fizetésére is érvényes, amely egyébként több tekintetben eltérő volt a magyarországitól, A magyar országgyűlések adóügyi határozatai már 1526 előtt sem voltak érvényesek Erdél yre, hanem a király — utóbb a fej edele m |— a három nemze ttel külön gyűléseken, majd az erdélyi országgyűlé seken, szavaztatta meg az adót. A magyar nemesek román jobbágyai " vlach
