Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

H

HAD - 29

b módra" az uralkodónak is ötvenedet adtak állataikból 1552ig, azután a magyar .jobbágysá

ghoz hasonlóan kapu/porta/ szám adóztak, A szászo

k, a magyar város

okhoz hasonlóan egy összegben fizettek, a XVX. században jobbágysorba süllyedő székelye

k, kiváltságos "ökörsütés"-ükről lemondatván, előbb szintén summában, 1560-tól már portánként, Erdély Kabsburg kormányzat

a alatt az adórendszer elvei a XVIII, századi Magyarországihoz hasonlóak lettek, bár helyi sajátosságok színezték, 173°

—ban a kapuszámot "calculus"-ok váltották fel, 1769-re pedig három fázisban ismét új rendszer alakul ki, egy kettős adórendszer, ahol az adót részben a gazdasági erőre /facultas-ra/ részben személyre, fejre vetették ki. Hadiadót a törökök is szedtek a magyarországi hódoltságban. Ideiglenes jelleggel, a háborúba vonuló hadsereg ellátására vezették be a XVI, század során, később azonban rendszeres kötelezettséggé vált, A XVII, században taár jónéhány hadiadó-fajta terhelte a lakosságot, ezek közül nálunk legelterjedtebb a nuzul-adó volt. Összegüket minden kivetésnél újra meg újra meghatározták; Isztai.,búiból osak irányszámok érkeztek, a tartományokra jutó, a helyi hatóságok által még megfejelt adó további elosztását a viiá.jet^ekben és a szandzsá

kokban intézték el, HADIHITE

L: lásd államkölcsö

n. HADIKONJUNKTÚR

A: lásd konjunktúr

a. HADIKÖLCSÖ

N: lásd államkölcsö

n. IIAUJTA:.'ÁC

S = Udvari Haditanác

s. HADKÖTELEZETTSÉ

G: A hadsereg a társadalmi viszonyok egészével, ezen belül a fegyverforgatás joga és kötelezettsége a társadalmi csoportok jogilag /vagy jogszokás szerint/ meghatározott helyzetével szoros összefüggésben volt és van, — A nemzetségi társadalomban a nemz et 5 é

gek