Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

BIR - 86 BÍRSÁGO

K: A feudális korban igen széles körben alkalmazott jogi intézmény /középkori lati

nsággal: judicium, birsagium/. A birságok egyrészt büntetéspénzek voltak,amelyeket a jogsértés elkövetői tartoztak fizetni a sértett felek számára. Ezek fontos tényezők voltak a feudális jogrend megszilárdulásában, hiszen velük az elégtételadás lépett a személyes elégtételvétel helyébe /vö. vérbossz

ú és várdi

j1/. Másrészt a bírságpénzek fogalmi körébe tartoztak a perviták kapcsán felmerülő perköltségek, illetve azok az összegek, amelyet minden peres fél fizetett, "aki a peres eljárásból folyó bármilyen kötelezettségét elmulasztotta vagy megszegte". — A kirótt birságok részben a perbeli ellenfelet, részben a törvénykező bir

ót illették. Kettejük között a megosztás aránya ügytípusonként változott: volt, amelynél 1/3, volt, ahol fél- és ahol 2/3-rész jutott a bíróságok

nak. A törvénykezés differenciálódásával maga ez a rész is megoszlott az Ítélkezésben részt vevő birák között, a vármegyei törvényszé

ken pl. a főispá

n, az alispán és a szolgabirá

k között. -- A birságok nem jelentéktelen jövedelmet hoztak a bíráknak, a királytól egészen a falusi birák

ig. A török hatóságok akkor is a maguk számára igényelték a bírságokat, mint a "vétkek adóját", ha ténylegesen nem ők Ítélkeztek. A polgári kori bíráskodá

s rendszerében a bírságpénz szűkebb térre, a pénzbírság területére szorult vissza. BIRTOKADOMÁNYOZÁ

S: lásd adománybirto

k. BIRTOKOS NEMESSÉG

: A jogi-rendi fogalomként szereplő köznemessé

gen belül a birtokos neme

s /nobilis possessionatus/ kategóriája vagyoni megkülönböztetést jelöl, A néhány jobbágytól 1-2 fal

uig terjedő birtokokat élvező megyei nemesek tartoztak közéjük /a XV.században mintegy lo ooo család/. Országos kormányszervekben nemigen találkozni velük, de még a nemesi vármegy

e tisztikarában is csak másodrangú szerepük volt a jómódú birtokos nemesség