Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

BÉR - 80 latok etetése, gondozása volt. Ha nem ajánlkozott megfelelő béres, az alföldi gazdák béreseiket a váro

sok hires emberpiacain, embervásárain válogatták ki maguknak, Ik éves fiu már elszegődött kisbéresnek, 16-17 éves koráig beletanult a munkába, ettől kezdve a katonaságig már legénybéresként dolgozott. Ha megházasodván is a tanyán maradt, tanyásbéresnek nevezték. Ötven hol

don felüli gazda a többi tanyai cseléd fölé többnyire öregbérest helyezett, ez már nős, meglett ember volt, tisztjét, raig csak ereje fogyni nem kezdett, megtartotta, munkahelyét nem változtatta, BÉRMUNKÁSSÁ

G = munkásosztály. BESENYŐ

K: Kipcsak-török nyelvű népként bukkannak fel a Kaspi-tengertől É-ra, a Volga és az Ural között. Itt ütnek rajtuk a kuno

k /úzok/ a IX, században, és ez az esemény hajtja őket egyre tovább Nyugat felé. Előbb Levédiában, majd Etelközben támadják meg őseinket, közvetlenül előidézvén a honfoglalást. Maguk a besenyők a Keleti-Kárpátok lábánál, a későbbi Moldv

ában állapodtak volna meg, de a vándorló népek /főként a kunok/ és a környező feudális államok /Kijev, Bizánc, Bulgária/ nyomása alatt felmorzsolódtak. Egy részük /Zsolt f e iedelei.

:ségétől egész I. László koráig elhúzódóan/ Magyarországra menekült. Gyep

üvédő katonai segédné

pként telepitették le őket. A XIV. század közepére — feudalizálódásukkal, határőri kiváltságaik elvesztésével -- teljesen beleolvadtak a magyarságba. Emléküket több helynevünk őrzi, pl. Besenyőtelek, BESZOLGÁLTATÁSI RENDSZE

R: A magyar történelemben begyűjtési", kötelező termény- és termékbeszolgáltatási rendszer névvel illették a második világháborútól 1956. október 15-ig a mezőgazdasági terményeknek meghatározott áron való kötelező eladását az államnak. Bár az állami beavatkozás a mezőgazdasági termelésbe már a két világháború