Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

BÉR - 80 ­latok etetése, gondozása volt. Ha nem ajánlkozott megfe­lelő béres, az alföldi gazdák béreseiket a váro sok hires emberpiacain, embervásárain válogatták ki maguknak, Ik é­ves fiu már elszegődött kisbéresnek, 16-17 éves koráig beletanult a munkába, ettől kezdve a katonaságig már le­génybéresként dolgozott. Ha megházasodván is a tanyán ma­radt, tanyásbéresnek nevezték. Ötven hol don felüli gazda a többi tanyai cseléd fölé többnyire öregbérest helyezett, ez már nős, meglett ember volt, tisztjét, raig csak ereje fogyni nem kezdett, megtartotta, munkahelyét nem változ­tatta, BÉRMUNKÁSSÁ G = munkásosztály. BESENYŐ K: Kipcsak-török nyelvű népként bukkannak fel a Kaspi-tengertől É-ra, a Volga és az Ural között. Itt üt­nek rajtuk a kuno k /úzok/ a IX, században, és ez az ese­mény hajtja őket egyre tovább Nyugat felé. Előbb Levédiá­ban, majd Etelközben támadják meg őseinket, közvetlenül előidézvén a honfoglalást. Maguk a besenyők a Keleti-Kár­pátok lábánál, a későbbi Moldv ában állapodtak volna meg, de a vándorló népek /főként a kunok/ és a környező feudá­lis államok /Kijev, Bizánc, Bulgária/ nyomása alatt fel­morzsolódtak. Egy részük /Zsolt f e iedelei. :ségétől egész I. László koráig elhúzódóan/ Magyarországra menekült. Gyep ü­védő katonai segédné pként telepitették le őket. A XIV. század közepére — feudalizálódásukkal, határőri kivált­ságaik elvesztésével -- teljesen beleolvadtak a magyar­ságba. Emléküket több helynevünk őrzi, pl. Besenyőtelek, BESZOLGÁLTATÁSI RENDSZE R: A magyar történelemben be­gyűjtési", kötelező termény- és termékbeszolgáltatási rendszer névvel illették a második világháborútól 1956. október 15-ig a mezőgazdasági terményeknek meghatározott áron való kötelező eladását az államnak. Bár az állami be­avatkozás a mezőgazdasági termelésbe már a két világháború

Next

/
Oldalképek
Tartalom