Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

- 81 CSAT között, különösen az 1929-33-as gazdasági világválságot követően is ismert volt, azonban ekkor még csak a terményértékesités megszervezését szolgálta. A II. világháború kitörése után viszont előbb csak a mezőgazdasági ter.-iénykészlet tel való rendelkezésre, annak elosztására /194O/, azt követően pedig már egyre erőteljesebben a termelés háborús érdekeknek megfelelő fellenditésére, a termelés szerkezetének szabályozására irányult. Igy 194o-ben zárolták, vagyis megakadályozták szabad értékesítését a legfontosabb agrártermékeknek /kenyérgabona, hüvelyesek, kukorica, burgonya, valamint szárított zöldség- és főzelékfélék/, majd 19^1-től ezt kiterjesztették a cukorrépára, a dohányra, az ipari növényekre és a takarmánygabonára is. Egyben elrendelték a zsirbeszolgáltatást, és fejadagot állapítottak meg a sertés zsirra és a gabonára. Az igénybevételnek ezt a módját sea tartotta azonban a kormán

y kielégítőnek, ezért 19^2-ben új beszolgáltatási rendszert, az ún, Jurcsek-félét vezette be. Ellnek célja az volt, hogy az állam állandó nagyságú teraény mennyiséggel rendelkezzék. A beszolgáltatást a szántóterület kataszteri tiszta jövedelm

e után vetették ki, s minden aranykoron

aérték után 5o kg egyenértékű terméket kellett be adni, /A beszolgáltatandó mennyiség 1/5-1/5 részét kenyérga bonában és zsírban, 3/5 részét pedig szabadon választott termékekben kellett teljesíteni./ A beszolgáltatásnak ez a korábbinál rugalmasabb rendszere, bár hatással volt a terme lésre, amennyiben a meghatározott terményfajták és terménymennyiségek beszolgáltatására megkövetelte a termelés növelését, valamint a termelés szerkezetének változását, azonban a rendelkezés jobban sújtotta a kisebb gazdaságok tulajdonosait mint a nagyobbakét. Mig ugyanis az 5 kh-nál kevesebb földdel rendelkező gazdaságokban az átlag aranykoronaérték 12 volt, a loo-2oo kh közöttiekben már csak 8, a 2oo kh-nál nagyobbakban pedig csak 7 körül mozgott. A kormányzat végül is ezen intézkedések ellenére sen tudta aegoldani a hadi és békés oelső ellátást és Németország egyre növekvő követeléseit, pedig a kereslet és a kinálat egyen-