Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
- 55 CS A T nak és asztalnak volt a főfelügyelője, a XXV. századtól aztán egyre inkább csak a koronázási ebédeknél működött közre. A Tripartitu m az ország kisebb bár ói. zászlósu rai között emliti, AURIG A: lásd bére s. AUTARCHX A /görög-latin/ = önellátó gazdálkodá s. AUTONÓMI A /görög-latin/ = önkormányza t. AVARO K: 1. Ázsiai avarok: A IV. század második felétől az Altáj hegység.és a Balhas-tó vidékén birodalmat alkotó török nyelvű nép. Hatalmuk kibontakozásával előidézték a huno k Nyugatra vándorlását. Zömük a VI. század első felében a terjeszkedő tür k birodalom fennhatósága alá került. 2. Várkonyok /varkhon = avar-hun?/: Az avaroknak a türk hóditóknak be nem hódolt része, hunbolgá r töredékekkel is egyesülve, a Volgán átkelve az AiOuna felé vonult, majd -legyőzve a gepidákat és longobárdokat — a Kárpát-medencét szállták meg Baján kagán vezetésével, de uralmuk alá hajtották a Visztula, Elba, Odera mentén lakó szlávokat is, sőt az austrasiai frank királlyal is összemérték fegyvereiket. Baján székhelyét a Tisza vidékére helyezte, ós létrehozta kétszáz évig fennálló, bár a VII. század középső harmadától már csak a Kárpád-medencében virágzó Avar Birodalmat. Eiinek keretében — az államalakitó nomádo k szokásához hiven — más, ez esetben gepida, bolgár-törö k és szláv törzsekre települtek, azokat adóztatták az avar katonai kiséretek, 796-ban Nagy Károly, majd Krum bolgár kán aratott felettük végleges győzelmet. Népi tömegeik azonban tovább éltek, és jelentékeny számban megérhették a magyar honfoglalást, ami után végasszimilálódtak, — László Gyula hipotézise szerint a 68o táján megjelenő "kései avar" /griffes-indás/-kultúra a magyarság első hullámát hozta magával a Kárpát-medencébe, az általa feltételezett a "kettős honfoglalás" első lépcsőfokaként.
