Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
ASZ - 5k privilegizált váro s joga arra, hogy a területükön áthaladó idegen kereskedőket feltartóztathassák utjukban, és kényszerithessék összes ár uik kirakására, árusítására, A pia ci illetve vásárvá mot persze meg kellett fizetni, alkalmazkodni kellett a helyi árszabásokhoz, de az árumegállitás egyébként is növelte a kínálatot, a város kereskedelmi for galmát. Aki megpróbálta kijátszani ezt az előjogot — pl, a város megkerülésével, árui rejtegetésével —, azt árucikkei elkobzásával büntethették. — Ny-Európától eltérően Magyarországon az árumegállitás jogát kizárólag a király adományozhatta kiváltságleve leiben. Az elsőt IV, Béla biztosította Pest városának 12kk-ben, majd -- különösen a következő században -- sorra követték ezt a szabad királyi városo k. egyes szepessé gi és erdélyi szás z városok, sőt királyi és magánföldesúri mezőváro sok hasonló privilégiumai. Megszületett természetesen az árumegállitásnak is a jogi ellenszere: olyan jog adományozása, amely szerint valamely más város árumegállító joga nem érvényes a privilegizált város lakóira. így Nagy Lajos megszüntette Buda árumegállitási jogát a szász városokra, majd az összes hazai városra nézve. Az l^o5:XI,tc. minden magyar városi áru megállitó jogot csak a külföldi kereskedőkkel szemben érvé nyesitett. Az árumegállitás /kül/kereskedelmet gátló joga ellen általában az abszolút monarchi ák, illetve a polgári szabad kereskedelem hivei léptek fel végleges hatékonysággal, Magyarországon l6o3-ból származik az első megszüntetési törekvés, de a XVII, században ez még nem járt eredménnyel. Az árumegállító jogok gyakorlása az 17oo-as években fokozatosan elhalt, törvényes eltörlésükre pedig 1869-ben került sor, A S Z TAL NO KM EST E K /magister dapiferum/: A német-frank mintára kialakított I, István-kori udvartartásnak feltehetően kezdettől fogva meglévő tisztségviselője /bár első okleve les említése 1135-ből származik/. A királyi konyhá-
