Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
K
- 447 iocs országos nagyúri, rendi méltóság lett, ami mindaddig nem okozott különösebb problémát, amig a királyok csak felségjogon nyerték jövedelmeiket, s igy az ad ók sem kerülhettek rendi ellenőrzés alá, — Tehát a rendkívüli hadiad ó bevezetésével is összefüggésben volt, hogy Mátyás uralkodása második felében hivatallá szervezte a kincstartóságot, amely már a regálé kat sem a korábbi kényelmes kamar abérleti rendszerben, hanem a familiári s-hivatalnokai utján szedte be. Ez azonban még csak felemás lépés volt a modern,szakszerű pénzügyigazgatás felé, annál is inkább, mert az uralkodói magán- ós államháztartás nem vált külön, a kincstartó mindkettőt kezelte, A Jegelló-korban a rende k kísérletet tettek aztán a "rendkívüli" /=általuk megszavazott adó-/ jövedelmeket elkülönülten kezelő, maguk választotta országos kincstárnokok választására. Ugyanekkor a "rendes" regáléjövedelmek minden korábbit meghaladó mértékben kerültek zálo gba, Ezt a központosítás és rendi anarchia küzdelmének részeként vajúdó problémát, a szakszerűtlen, egyedi-familiáris kapcsolatokra épülő kincstartóság megszüntetését az új Habsburg kormányzat oldotta meg 1528-ban a Magvar Kamar a felállításával, Hiába tiltakoztak ellene a rendek egy évszázadon keresztül. Nem következett be ez a fejlődés az 154l-től önállósuló Erdél yi Fejedelemségben, A XVI-XVII. században — az 1551-55. és az 1598-1605. évi Habsburg kísérletektől eltekintve — az erdélyi pénzügyigazgatás továbbra is a kincstartók személye köré szerveződött, mégpedig középkori módon, A fejedelmi jövedelmek tekintélyes részét továbbra is bérbeadták, az adókat a rendek vetették ki és hajtották be, a kincstartónak nem volt más feladata, mint hogy a bórt és adót átvegye és ura rendelkezésére bocsássa. így érthető, hogy a fejedelemség pénzügyi viszonyai mindenkor az uralkodó rátermettségétől, keze erejétől, illetve magánvagyonától függtek, és gyenge fejedelmek idején Erdély éppúgy pénzzavarokkal küzdött, mint az 1526 előtti Jagellók.
