Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
K
KET - Uko sem sérelmezték, annál is kevésbé, mert a birodalmi mezőgazdasági pia ookat lényegében biztosi totta. /A magyar királyi kancellári a csak a nemessé g és a papság vámmentességéért emelt szót./ A XIX. századi reformnemzedék helyezkedik aztán más álláspontra. Az örökös tartományok ós Magyarország közti vámhatár 1850-ben szűnt meg. Lásd vámuni ó 1 KETTŐSKERESZT VÉRSZÖVETSÉ G: A Tanácsköztársaságot követő ellenforradalom egyik legjelentősebb titkos szervezete, Mely még Szegeden alakult 1919. júliusában Simónfalvy Tihamér ezrede s vezetésével, de a horthysta katonai körök irányításával az ott gyülekező ellenforradalmárok köréből. A szövetség fő faladatának a tanácshatalom megdöntése után azt tűzte ki célul, hogy elősegiti és szervezi a hadseregen kívüli fegyveres "szabad osapatok"-at a szomszédos országokba való behatolásra, amennyiben arra a megfelelő idő elérkezik. Ezen tevékenysége során kapcsolatba lépett a németországi és ausztriai hasonló nacionalista-fasiszta szervezetekkel is. Elgondolásuk az volt, hogy az általuk létesített "szabad csapatok" felhasználásával lázadást robbantsanak ki a szomszédos államokban /mindenekelőtt Szlovákiában/, s ennek nyomán a horthysta hadsereg "rendet biztosító" egységei bevonulnak azokba, vagyis megkezdik a háborút. Ezen kivül feladatukul kapták azt is, ho^y a hazai baloldali erők ellen küzdjenek, vegyenek részt a belső kémszolgálatban ós a hazai terrorcselekményekben is, A háborús kalandortervek kudaroa után pedig minden erejüket a "belső rend" helyreállítására fordították, A fővezérsé g tagjai mellett Friedrichék emberei is bizonyos befolyással voltak a szervezetre, azonban a központi irányítás ós a vidéki csoportok nagy része végig a horthysták kezén maradt, vagy kezükbe került. 1945, február 26-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány oszlatta fel a szervezetet. Lásd még a fasiszta szervezete k cimszót.
