Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
K
- 439 iocs iparcikkekkel szemben, amely önmagában a magyar manufaktúráknak is előnyös volt; az osztrák-cseh ipar gyengébb versenytárs volt, s a hazai üzemek is exportálhattak a La jtántú lra. Másként kezelte viszont az osztrák kereskedők által közvetitett nyugati tranzitárut, amelyet 5-15 %-os tarifával olcsóbban engedett át a közvetlenül vásároltnál /persze ugyanennyivel magasabb illetékkel az örökös tartományi gyártmánynál/. Tehát e vámrendszer kezdettől kiszívta a kereskedelmi hasznot, s ehhez járult, hogy a magyar kiviteli cikkeket, döntően élelmiszereket és nyersanyagokat, ha Ausztriába mentek, csak 2-3-5 %-os vám terhelte, viszont a birodalmat már alig hagyhatták el, mert akkor tranzitóként újabb illetékosoport emelte meg áraikat. — 1755-ben megszüntették a tranzitvámokat, ellenben a külföldről behozott cikkek vámtarifája egységesen az érték 3o %-ára szökött fel, /kivéve, ha osztrák kereskedő hozta/, mig az örökös tartományok árui a magyar határ átlépésekor csak 3 % vámot fizettettek. A vámhábor ú közvetlenül a porosszá lett Szilézia ellen irányult, s hétéves háború a teljes behozatali tilalmak egymást követő sorát is elinditotta. Ez éppenséggel nem volt hátrányos hazánk szempontjából sem, de 1771-től az európai ipari dekon junk tur a beköszöntével a magyarországi manufaktúrák adminisztrativ megszorítása következett. Az 1775» évi újabb rendelkezés pedig szinte egyenlő elbánásban részesítette a ny-európai és a magyar árukat: az iparcikkeket a külföldi -- ismét emelt -- vámtétel fele, a nyersterméket ugyanannyi sújtotta. Galicia 1772»évi megszerzése pedig megszüntette a közvetlen magyar határt Lengyelország felé, ahová addig jelentős borkivitel folyt, A merkantil külkereskedelmi politika az ipar fejlesztését szolgálta, de végső kimenetelében csak az örökös tartómán yokban. Ott sor került a belső vámo k eltörlésére is, s oda vándorolt az eredeti tőkefelhalmozá s szempontjából oly jelentős kereskedelmi pénz tők e zöme, A magyar rende k ezt a vámrendszert a XVIII. században egy cseppet