Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

K

- 433 - iocs KÉPVISELETI RENDSZE

R: lásd választójo

g. KÉPVISELŐHÁ

Z: lásd polgári kori országgyűlé

s. KERÉ

K; lásd kocs

i. KERÉKLAKATOS PUSK

A: lásd kézi tűzfegyvere

k. KERESKEDELMI TŐKÉ/SEK

/: lásd burzsoázi

a, eredeti tőkefelhalmozá

s. tők

e. KERESZTÉNY IFJÚMUNKÁSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE /Klos

/

: lásd 1

eg ény egyle t. "

KERESZTÉNY-NEMZETI" IDEOLÓGI

A: lásd szegedi gondola

t. KERESZTÉNYSZOCIALIZMU

S: A "Rerum novarum" = 'új dolgokról' kezdetű, 1891-ben kibocsátott pápai enciklika /a római katolikus egyház főpa

pjaihoz intézett pápai körirat/ szociális tanításai alapján létesült munkásmozgalom, 3 ennek világnézete. Fő feladata a baloldali — marxista, szocialista -- munkásmozgalom ellensúlyozása volt. A XIX. század végén, a XX.század elején különböző elnevezések alatt számos országban jöttek létre különböző keresztényszocialista pár

tok /Németországban a Centrum Párt, a Keresztényszocialista Munkáspárt, Ausztriában a Keresztényszocialista Párt, Olaszországban a Néppárt stb,/, s közülük némelyik ma is jelentős politikai kormányzati tényező ezekben az országokban. A mozgalom katolikus oldalról történő felkarolását megelőzően már a XIX. század közepén Angliában megjelennek az első keresztényszocialista egyesületek azzal a céllal, hogy a szociális reformok kieszközlésével csillapítsák a munkások elégedetlenségét, Németországban pedig az l88o-as években protestán

s égisz alatt bontakozott ki, azonban a kapitalizmus feletti birálatuk ekkor gyakran még a feuda-