Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

K

KHÍ - 434 lizmus eszmei talaján állt. Hivatalos jelleggel, s ezzel az egyháznak a kapitalizmus védelmében kifejtett tevékenységeként azonban csak 1891-től jelentkezett a keresztényszocializmus, A magyarországi keresztényszocialista mozgalom európai méretekben jelentéktelen volt. Eszméit először az 19o3ban Győrben Giesswein Sándor és társai által alapított keresztényszocialista munkásegylet hirdette, majd 19o4-ben megalakult a Katolikus Néppárt /Keresztényszocialisták Országos Szövetsége/, amelynek tagjai egy részéből 19o7-ben formálódott ki a Keresztény Szocialista Párt, Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején csatlakoztak a Nemzeti Tanác

shoz. A Tanácsköztársaság leverése után egy részük csatlakozott a keresztény nemzeti Ideológi

ához, más részük pedig a Habsburgok visszajövet elét támogató legitimista lett, 1943-ban felvették a Keresztény Néppárt nevet, A felszabadulás után még Barankovics István alapított egy rövid életű keresztényszocialista alapokon álló Demokrata Néppártot, azonban ez 1949-ben saját magát feloszlatta. KER

T: lásd jobbágytele

k. KERTES FAL

U: lásd fal

u. KERTES VÁRO

S: lásd váro

s. KERÜLETI ÜLÉ

S: A magyar rendi országgyűlé

s késői intézménye. — Az ügyek országgyűlési előkészítése az alsó táblá

n a XVIII. század második felében válik szokásossá. Az egyes tárgyak előzetes megvitatására az alsó tábla megyei követei az ország kerületei /két tiszai és két dunai kerület/ szerint ún, kerületi üléseken ültek össze és kialakították állásfoglalásukat az országgyűlés plénumában történő tárgyaláshoz. Az eredetileg külön-külön folytatott kerületi tanácskozásokból a XVIII. század derekán együttes tanácskozás lett. Anélkül tehát, hogy a kerületi ülések