Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
K
KAP - 422 kat kisérte énekével. A középkor derekára viszont helyetteseikként a sublector, illetve a suooentor vette át a köz vetlen oktatást. Az olvasókanonok ekkorra már inkább olyan főigazgatóiélének fogható fel, aki csak vizsgáztatott. Hivatásszerűen és csak az iskolai ügyekkel az al-olvasókanonok foglalkozott. A tananyag kerete a hét szabad művésze t, s ezen belül is kiemelkedő szerepet kapott a retorikából kisarjadt diktámen, azaz a közjogi Írásbeliség ismeretköre illetve — különösen a nagyobb káptalani iskolákban — az egyházatyák és az antik bölcselők müveire támaszkodó filozófÍ3-teológia. /A tananyagra és az oktatás módjára lásd még a kolostori iskolá k cimszót./ Itt történt az egyszerű ismeretekhez értő, fal ura kerülő papok képzése — hazánkban a káptalani iskolákban folyó oktatásnak a XI-XII, században döntően ez a szerepe volt a legfontosabb — éppúgy, mint a felsőbb tanulmányokra készülő ifjak oktatása, illet ve a világi pályákra /kancellári a, diplomácia, hiteles helye k stb,/ tevékenykedő kleriku sok felkészítése, A XIII-XV század folyamán Európában több káptalani iskolából alakult ki egyete m. KAP U = port a. KAPUAD Ó /portális adó/: 1, Magyar királyi, illetve ál lami ad ó. — Az Árpád-kori királyi adójövedelmek többsége /a jobbágysortól menekülni akaró " szabadok dénára i". a királyi udvar beszállásolása helyett adott " descensu s ". valamint a " collect a"/ a XIII-XIV. század során földesúri jö vedelemraé vált. Ugyanakkor felbomlottak a nagy királyi vár birto kok és Károly Róbert 1336-ban a kamara haszn át is elvesztette az állandó értékű aranyforin t bevezetésével. Az elsődleges fontosságú regále-jövedelmek megújítása mellett — közvetlenül a pénzrontási haszon elvesztésének pótlására /az ezért kamara haszná-nak is nevezett/ kapuadót vetette ki. Ezt a jobbágysá gra háruló első állandó adóterhet portá k szerint, azaz kapunként, telkenként 18 déná r összeg ben határozták meg, "Rendes" királyi jövedelem volt, a
