Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

K

- 423 J A

K rende

k később sem tartották az országgyűlé

sen megszavazan— dónak. — Az árutermelé

s útjára lépő és erőteljesen növekvő létszámú jobbágylakosság azonban a XV. században már zsellé

rekre, töredék- s egésztelkesekre differenciálódván nem biztosított arányosan emelkedő királyi bevételt a kapuadó ezen rendszerében. /Annál is kevésbé, mert kamarabérleti rendszerben, adóbérlők útján szedték be./ Hunyadi Mátyás volt az első, aki az alatta állandósuló "rendkívüli" hadiad

óba számíttatta bele a kamarahaszna adót is, amely Így fokozatosan beleolvadt a subsidiu

mba — átvive a hadiadóra a portális/kapu/adó elnevezést is. Az ebben a megváltozott értelemben vett kapuadó a legfontosabb állami adónem maradt egészen 1848-ig. 2*. Török földesúrnak -- s nem az államnak -- járó a— dó; reszm-i kapi = kapuadó, más néven iszpendzse-adó. Attól az embertől és olyan alapon szedték viszont, mint a haradz

sot: "Az a rája, aki harácsadó fizetésére képes, vagyis házán, szőlőjén és földjén kivül marháit, házán belül lelhető holmiját és hordóiban levő borát számitva 3oo akcsét /= 6 forin

tot/ érő ingósággal rendelkezik, földesurának kapuadó cimén Szent György napkor 25 akcsét fizessen", s Kászim napján ismét ugyanennyit. KAPUCINUSO

K: lásd ferencese

k. KARABÉL

Y: lásd kézi tűzfegyvere

k, ismétlő és sorozatlövő fegyvere

k. KARCHAS

Z; Biborbanszületett Konsztantinosz emliti ezt — a kend

e ós gyul

a után — harmadikként ismertté vált honfoglaláskori magyar vezéri cimet. A görög név magyar vagy török megfelelőjét egyelőre nem tudjuk megadni /esetleg "horka", vagy "tarján"/, funkciója sem határozható meg pontosan. Konsztantinosz közlése szerint második biró volt az erdélyi gyula mellett, más feltevés szerint — ha a török "tarján" szó jelentéséből indulunk ki — katonai vezé-