Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

J

ISZ - 392 temlegesen az 1215-ös lateráni, Magyarországon az 1279-es budai zsina

t betiltotta. A bajvivást viszont, amelyben az igazság — úgymond -- mindig a győztes oldalán volt, előbb Károly Róbert szorította szűkebb térre a lovagi biróság felállításával, majd Mátyás szüntette meg /a becsületbeli ügyek kivételével/. -- Az isteni téletek, valamint az alaki esk

ü helyébe, ahol az eskütárs nem az igazságra, hanem a peres fél szavahihetőségére esküdött, a virágzó feudális kortól nálunk is az inquisitio /vizsgálat/ azaz a tanúkihallgatás, okleve

les bizonyítás lépett, ISZPENDZS

E: lásd kapuad

ó /török/, ITALMÉRÉSI JO

G = korcsmálá

s. ITÉLŐMESTE

R /protonotarius/: lásd feudális királyi bíráskodá

s. kancellári

a. IZMAELITÁ

K = böszörménye

k. IZRAELITÁ

K = zsidó

k. JANICSÁR/OK

/: Zsoldos hadsere

g, amelyet az osztnán birodalomban számos európai államot megelőzve, még a XIV. század második felében szerveztek meg. Mivel ennek a katonai alakulatnak a felállítása. tel jesen újszerű uiódon ment végbe, azt "jeni cseri"-nek,azaz új seregnek nevezték el. Az új sereg emberanyaga kisebb részben a hadjáratokon kézrekerült foglyokból, nagyobb részben a birodalom területen elő nem mohamedán családok "emberadójából", gyermekeiből került ki. Szultáni biztosok válogatták ki, többnyire 4o család után 1 fiút számítva, az egészséges, jól Äevelt, 8-2o éves gyermekeket, akiknek kisebb részéből a birodalom számára tisztségviselőket, többségéből pedig 7-8 éves kiképzés után janicsárokat neveltek. /A magyarországi hódoltságban az "emberadó" rrfulazerí. net fajlőr'ött ki./ — tí>\n"3k a zsoldos seregnek, amelynek létaaáma a XTT„ száxadbar 25 3zer fő körül