Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

I

INT - 378 ­vezziik — röviden — integrációknak. EZek kialakulása jel­legzetesen második világháburú utáni jelenség, s a terme­lőerők fejlődése nyomán — az induló tudományos-technikai forradalom talaján — fellépő erős szükséglet hivta őket életre. A nemzetközi munkamegosztás minőségileg új típusát reprezentálják a korábbi világpia ci kapcsolatokhoz képest: többet jelentenek a puszta külkereskedelmi áruforgalomnál — bár ezek minőségét is megmásitják /vá mkedvezmények, majd vámunió / --, lényegük már a termelési folyamatok, il­letve az azzal összefüggő tényezők /munkaerő- és tők emoz­gás, v alutá k, szociálpolitika/ összekapcsolásában, egysé­gesítésében van. A nemzetközi munkamegosztás hosszú távú történetében az integráció felé vezető, átmeneti fejlődési foknak foghatók fel az imperializmus kialakulásához kötődő jelenségek: a tőkekivitel és különösen a nemzetközi mono­póliumok. — A nemzetközi gazdasági integráció szoros e­gyüttmüködést igényel az államapparátusok között — tőkés viszonylatban az állammonopol-kapitalista struktúrával fo­nódik össze —, megvalósult formái ezért egymáshoz politi­kailag közelálló országok között bontakoztak ki. Másrészt a gyakorlatban a földrajzi távolság sem bizonyult mellőzhe­tő tényezőnek. Történetileg a meglévő regionális nemzetközi integrációk a kialakulás hosszú távú folyamatában vannak, olykor válságos, regressziv szakaszokat, átalakulási jelen­ségeket /tagországok ki- és belépését/ tarta'rmázván. A szo­cialista nemzetgazdaságokat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa /KGST/ fogja össze; 1949-től az önellátási törekvé­sek által meghatározottan még valójában nem integrációként, legfeljebb kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok halmazaként, a hatvanas évektől aztán egyre erőteljesebb termelési együtt­működéssel. Csak a vaskohászat területén és csak öt KGST or­szágot, köztük hazánkat fogja össze aztán pl, az Intermetall. Fejlett európai állammonopolista országok gazdasági integrá­cióját képviseli az Európai Gazdasági Közösség /EGK, Közös Piac/, de léteznek hasonló törekvések a fejlődő országok vi­szonylatában is: Közép-amerikai Közös Piac stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom