Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
I
INT - 378 vezziik — röviden — integrációknak. EZek kialakulása jellegzetesen második világháburú utáni jelenség, s a termelőerők fejlődése nyomán — az induló tudományos-technikai forradalom talaján — fellépő erős szükséglet hivta őket életre. A nemzetközi munkamegosztás minőségileg új típusát reprezentálják a korábbi világpia ci kapcsolatokhoz képest: többet jelentenek a puszta külkereskedelmi áruforgalomnál — bár ezek minőségét is megmásitják /vá mkedvezmények, majd vámunió / --, lényegük már a termelési folyamatok, illetve az azzal összefüggő tényezők /munkaerő- és tők emozgás, v alutá k, szociálpolitika/ összekapcsolásában, egységesítésében van. A nemzetközi munkamegosztás hosszú távú történetében az integráció felé vezető, átmeneti fejlődési foknak foghatók fel az imperializmus kialakulásához kötődő jelenségek: a tőkekivitel és különösen a nemzetközi monopóliumok. — A nemzetközi gazdasági integráció szoros együttmüködést igényel az államapparátusok között — tőkés viszonylatban az állammonopol-kapitalista struktúrával fonódik össze —, megvalósult formái ezért egymáshoz politikailag közelálló országok között bontakoztak ki. Másrészt a gyakorlatban a földrajzi távolság sem bizonyult mellőzhető tényezőnek. Történetileg a meglévő regionális nemzetközi integrációk a kialakulás hosszú távú folyamatában vannak, olykor válságos, regressziv szakaszokat, átalakulási jelenségeket /tagországok ki- és belépését/ tarta'rmázván. A szocialista nemzetgazdaságokat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa /KGST/ fogja össze; 1949-től az önellátási törekvések által meghatározottan még valójában nem integrációként, legfeljebb kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok halmazaként, a hatvanas évektől aztán egyre erőteljesebb termelési együttműködéssel. Csak a vaskohászat területén és csak öt KGST országot, köztük hazánkat fogja össze aztán pl, az Intermetall. Fejlett európai állammonopolista országok gazdasági integrációját képviseli az Európai Gazdasági Közösség /EGK, Közös Piac/, de léteznek hasonló törekvések a fejlődő országok viszonylatában is: Közép-amerikai Közös Piac stb.