Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

I

IJ - 37° egykori sámá

nokat. a kereszténység felvételétől egyre inkább udvari muzsikusokat, mulattatókat jelölték, I

J : lásd ha j it ősz erkez e t e

k. IKO

N: Görögből származó latin szó, jelentése: kép, A görögkeleti egyhá

zban a szenteket ábrázoló táblakép /azaz fára vagy vászonra festett kép/ elnevezése, megkülönböztetésül a falfestménytől. Az ikonok vagy házi ájtatosság oéljait szolgálták, vagy az ikonosztázon, tehát az orthodox templomokban a szentélyt a templom terétől elválasztó, ajtókkal áttört, aranyozott faragványokkal, képekkel borított falon alkalmazták, A korai ikonok a viasszal kevert festéknek az alapra történt ráégetésével készültek, ami tartóssá és mély, tüzes szinhatásúvá tette ezeket az alkotásokat, Az ikonok készültek mozaiktechnikával, fémből, márványból is, gyakran pedig a festményt diszitették fémboritással, ILLETÉ

K: lásd ad

ó. TLI.IRIZMU

S: Jellegzetes példája azoknak a polgári nemze

ttéválást kisérő historizáló ideológiáknak, amelyek valamilyen ősi és hősi múltú etnikumhoz kapcsolták népük-nemzetük kialakulását, egyúttal gyakran területi terjeszkedési, nagyhatalmi ábrándokat kergetve, -- Az illirizmus Ljudevit Gaj fellépésével bontakozott ki a horvát értelmiség, majd nemesség körében az 183o-as, Uo-es években. Egyrészt nyelvi-kultúrális mozgalom volt, másrészt politikai jellegű is, alapgondolata révén: hogy a délszlávok egy nemzetet alkotnak, az illír nemzetet, s valamennyien az ókori — egyébként indoeurópai, de persze nem szláv — illírek leszármazottai. így a Fekete- s az Adriai-tenger között élő népeknek egy nagy illir államba kell tömörülni, természetesen /kimondatlanul is/ horvát.vezetés alatt. Nem véletlen, hogy a szerb nemzeti mozgalom kezdettől szembeszállt az illiriz-