Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

I

- 369 J A

K ICC

E /justa, media/: lásd ürmértéke

k. IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉ

S: lásd szocialista kori országgyűlé

s. IDEIGLENES NEMZETI KORMÁN

Y: lásd minisztertanác

s. IFJABB KIRÁLYSÁ

G: A magyar királyi hatalomnak, illetve az ország területének XIII. századi megosztását jelenti, ahol az uralkodó fia ifjabb királyi /rex junior/ cimmel a királyi jogokat teljes mértékben gyakorolta. Történeti keletkezése nincs összefüggésben a XI. századi duká tu

s intézményével; az ifjabb királyság kizárólag a feudális anarchikus tendenciák kifejeződése, a világi magánföldesurak megerősödésének kisérőjelensége. Az ifjabb király koronát viselt, külön udvartartással és központi kormányzattal rendelkezett /nádo

r, országbír

ó. tárnokm es t e

r

. kancellár

/, igazságot szolgáltatott, birtokadományokat tett, sőt még apjával is viselt háborúkat. Formálisan ugyanakkor elismerte a "nagyobb" király főségét, léte nem vezetett az ország kettészakadásához, hiszen az új /a korábbi "ifjabb"/ király trónraléptével azonnal megszűnt, vagy átalakult.Ilyen ideiglenes jelleggel gyakorolt ifjabb királyi hatalmat /az ország keleti területein, illetve Szlavóni

ában/II. András idején a későbbi IV. Béla, majd az ő uralkodása alatt /V./ István. IGÁSROBO

T: lásd robo

t. IGAZOLÓ BIZOTTSÁGO

K: lásd népi bizottságo

k. IGRIC: Szláv eredetű, "játékos, mulattató, szinész, zenész" jelentésű szó, amellyel — a " tál

to

s" név népi hiedelmekbe, népmesékbe szorításával, valamint a régebbi "

regő

s " ós latin "joculator" nevek mellett — a Szent István korától /gyakran ilyen nevü/ szolgálófalvakba telepitett