Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
H
HUSZ - 366 tős feladatokat pedig közösen, haditanácsban határozták el. Kiemelkedő vezetőjük egy tapasztalt lova g. Jan Zizka volt, lényegében ő formálta ki harcmodorukat. A husziták a hagyományosnak számitó ij-nyil, pari t tya mellett cséphadar ót és tűzfegyvere ket: pusk át /arquebuse/ és ágy út /bombarda/ is alkalmaztak. Az utóbbiakat vasgyűrükkel szekerekre rögzítették, ami mintegy mozgó tábori tüzérsé gként működött. Ez volt egyik hadi újításuk. A második a különböző fesyverne mek egységes, összehangolt harca: a fő fegyvernem náluk már a gyalogsá g volt, ezt támogatt?» a roár emiitett tüzérség és a gyorsan mozgó könnyűlovassá g. A harmadik a tisztán általuk feltalált és igen hatásos nehéz harci szeké r, illetve szekérvár volt, amely a huszita taktika kulcsát képezte, — A szekerek mindkét oldalára láncokkal vastag tölgyfadeszkákat erősítettek, amelyek egészen a földig értek. Védekezéskor fából készült pa jz sokat állitottak a szekerekre és azok közé, s a szekereket láncokkal egymáshoz erősítették. Mozgásukat jelzőzászlóval irányították. Egy szekéren általában lo katona harcolt. Több szekér száza dot. több század pedig osztagot alkotott. Egy osztag létszáma nem haladta meg az 5—6000 főt, egész hadseregük pedig 5 osztagból állt. A szekérvárnak döntő jelentősége volt abban, hogy sik terepen is eredményesen küzdöttek a lovagok ellen. Az ellenséggel való találkozás esetére menetrendjüket két belső és két külső oszlopra tagolták, melyek lehetővé tették, hogy menetalakzatból is könnyen harcrendet vagy szekérvárat hozzanak létre. Védelmi harchoz általában egy magaslatot választottak, ott szekérvárat építettek, melyet néha földbástyákkal is megerősitettek, a földbe ásott kerekek előtt pedig árkokat ástak. A támadókra borabardákkal össztüzet lőttek, majd az Íjászok és parittyások léptek harcba, ezután következtek a cséphadarósok. A szekérvárból való kitörés pillanatának megválasztása döntő jellegű volt a harcban, amit a huszita vezérek helyesen alkalmaztak. Lipanyi verségük /Xhjk/ után a husziták szétszóródtak
